Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon

KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 245 volt és van képe Tumó Mátétól. 1929-ben festette a Halasi esküvői menet c. olajképét, ami művészeti és néprajzi szempontból is jelentős. A II. világhá­ború alatt sok festménye elpusztult. 1889-ben fele­ségül vette a halasi Halász Darabos Erzsébetet, 6 gyermekük volt. Tumó (Teubner) Sarolta unokája szintén festő lett. A kkh-i Thorma János Múze­um gyűjteményében számos Tumó Máté mű talál­ható. Sz.A. Túróczy István (17587-1828 körül) főbíró, hites ügyész, esküdt. Másodbíró 1788-1790. Nyolcszor volt főbíró: 1797. nov. 1. - 1798. nov. 1., 1798. nov. 1. - 1799. nov. 1., 1799. nov. 1. - 1800. nov. 9., 1801. nov. 1. - 1802. okt. 31., 1802. okt. 31,- 1803. okt. 30., 1805. nov. 4. - 1806. nov. 2., 1810. nov. 1.-1811. nov. 3., 1814. okt. 30.-1815. okt. 14. (testi erőtlenség miatt lemond). 1828-ban a hetven éves Túróczi Istvánt aki már negyven éve szenátor volt immunitását meghagyva azzal a ki­kötéssel mentették fel, hogy ha teheti továbbra is vegyen részt az üléseken. Helyére jelölték ifj. Túróczy Istvánt, de ő visszautasította a jelölést. 1799 tavaszán 32 katonát állított ki a város apró felszereléssel 298 frt. költségen. Forrás: BKML Kh. V.201.a. XV. k. 1, 157, 317.p„ XVIII. k. 45, 124., 331 ,p„ XXII. k. 171.p., XXIV. k. 247,360.p.; Nagy Szeder István: Kkh. város története II. 1926. 130.; Ferró Róza 2000. 187.; Bánkiné 2001. 16., 29. Cs.G. Tyukody Jenő (Magyarberete, 1880 - ?) igaz­gató, tanító. Iskolái elvégzése után Kémer, Gyu­lafalva, Hódmezővásárhely és Kilyen települé­seken tanított. 1910-től Kkh.-on oktatott. 1911 és 1931 között a IV. körzet igazgatój a, 1931 -tői pedig a Központi Iskola igazgatója volt. Nyomtatásban megjelent szakcikkei: Gyermek jellemhibák (Család és iskola, 1906-1907); Olvasmánytár­gyalás (= Kehrer-Krehnyay: Pedagógiai szeminá­riumok 1. kötet, 1930). Irodalom: Nagy Szeder Ist­ván 1936.115. Gy.A. Ulakcsai Antal (Pécs, 1917. nov. 29. - Kkh., 1989. jan. 5.) református lelkész. Elemi iskoláját Somogy-csurgón végez­te, ahol édesapja igazga­tó-tanító volt. Középis­koláját a helybeli híres re­formátus gimnáziumban végezte. A Bp.-i Refor­mátus Teológiai Akadé­miát 1939-ben fejezte be. Közben Bp.-en az egye­tem bölcsész karán filo­zófiát hallgatott, később Pécsett a jogi karra járt. Tahitótfalun és Kecskeméten káplánkodott. A II. világháborúban az orosz fronton tábori lelkész. Hazatérve Kecskeméten a Középfokú Kereske­delmi Leányiskolában vallástanár. 1946-ban fele­ségül vette Csőke Karolinát. Négy lányuk és két fiuk született. A halasi gyülekezetnél 1953. szept. 1. - 1977. nov. 30. között volt lelkipásztor. Be­iktatására 1953. nov. 15-én került sor. Barátságos, de határozott egyéniségével először a templom felújításának kezdett neki. A felújított templomba 1956. nov.-ben az oroszok majdnem belelőttek. Nagy Szeder István bevonta a pesterzsébeti se­gélyező adománygyűjtésbe. Ezt később bűnül rótták fel, de végül nem esett bántódása. 1969-ben agyérgörcs érte. 24 évi szolgálata végig nehéz időkben folyt. 20 éven keresztül egyetértésben szolgált Paczolay István református lelkésszel. A nyugalmazott Ulakcsai Antal 1978-1988-ban a Szász Károly utcai egyházi lakásban lakott. 1988- ban költözött Szilády utcai lakásába. Súlyos betegsége miatt a halasi kórházban hunyt el. Irodalom: Tóth Ágnes szerk.: 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. Kecskemét, 2001. 742.; TJM 20.793. és 20.794. Kép: TJM 20841. Sz.A. Váci György (Czibolya) (Kkh., 1919. dec. 8. - Vác, 1995. febr. 18.) könyvkötő. Édesapja Czibo­lya György városi és uradalmi kertész volt. Édes­anyja Dudás Julianna. Nyolcán voltak testvérek. Első könyvét óvodás korában kapta. Szabad ide­jében kifutóimként dolgozott és a kapott pénzeket könyvre költötte. Elemi iskolás korában egy halasi könyvkötőnél kezdett dolgozni. Az iskolából ki­kerülve már tapasztalt inasként folytatta a munká­ját. Tizenöt éves korára a mester azzal vitte vissza szüleihez, hogy amit ő tud, arra már képes a fiú is. Ő nem tud több tudást nyújtani neki. Ekkor volt Halason dr. Kovács Vince plébános, akinél gyak­ran ministrált a misén. A fiút megkedvelte az atya és az ő segítségével, Vácra került a Kapisztrán- nyomdába, mint szerzetesjelölt. Hangyaszorga­lommal dolgozott, vallásos és imádságos élete pél­daszerű. Kötései és általában minden munkája gondosak, szépen kidolgozottak. Megtanulta még a barátkötést is, amely egy tőről fakad a reneszánsz kódexek fatáblás domborított bőrrel bevont ara­nyozott kötéseivel. Közben külföldi műhelyeket keresett fel, eljutott Svájcba, Ausztriába, prágai és krakkói műhelyekbe, sőt Hollandiába, Franciaor­szágba és Spanyolországba is. Nem csak a külföldi mesterek tudását igyekezett ellesni, végiglátogatta a hazai műhelyeket is. Elment Szombathelyre, Szegedre, Esztergomba és Egerbe is. Bőrrel, csonttal, mozaikkal és fémmel is dolgozott, s a régi

Next

/
Thumbnails
Contents