Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
192 KISKUNHALAS ALMANACH kespeare: Makrancos hölgy). Főbb rendezései: Hasek-Burian: Svejk; Shakespeare: Hamlet; Bró- dy S.: Atanítónő; Bíró L.: Sárga liliom; Gorkij: Ellenségek; Euripidész: Trójai nők. Irodalom: Új filmlexikon I. Bp. 1971. H.E. Kannás Alajos (Kkh., 1926. júl. 21. - Los Angeles, 1999. máj. 25.) dr., költő, pszichiáter. Szülei: Kannás Lajos és Jakab Zsuzsánna. Iskoláit Kkh.-on végezte, a ref. gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Végig jeles tanuló volt, aktívan részt vett az ifjúsági munkákban, az SDG Kollégium ifjúsági elnöke volt. Kitűnt szavalataival, versfordításaival és saját versekkel is jelentkezett. 1945-48-ig esztétikát és irodalmat tanult a Pázmány Péter Egyetemen. 1948-ban elhagyta az országot. Egy ideig Ausztriában, Franciaországban tartózkodott, 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol állampolgárságot kapott. Mint amerikai katona 1956-ban Bécsbe kapott kiküldetést. Közben fordított, magyar irodalmi lapokkal tartott kapcsolatot. 1956-ban a forradalom idején határmenti találkozások alkalmával kapcsolatba került menekülőkkel, akiket segített és hatásukra megszületett első verseskötete, a Kormos kövek, melyet a Katolikus Szemle Rómában adott ki először. 1960-ban doktorált pszichológiából, 1961-ben visszatért Kaliforniába. Los Angelesben pszichiáterként dolgozott a Pomona-i és Norwalk-i intézményekben. Közben számos amerikai magyar újságban is megjelentek versei, írásai, az Ötágú síp szerkesztője volt; több hazai költővel, művésszel tartott itt kapcsolatot, barátságot, időnként haza is látogatott. Müvei: (verses kötetek) Kormos kövek (Róma 1957, München 1988, Bp. 1991); Kettős alakban (München 1958); Bécsi képesönyv (Bécs 1963); Miért is félnél? (München 1963). Publikált: Látóhatár; Új látóhatár; Katolikus szemle; Ahogy Lehet; Irodalmi újság; Testvériség (Wasington); Amerikai Magyar Népszava; Népszava; Délamerikai Magyar Hírlap; Magyar Híradó (Bécs); Szivárvány; Politikai Fogoly; Magyar Elet (Toronto); Krónika; Magyar Könyvbarátok; Pászortűz; Ifjú nemzedék; Szabad Nemzet; Califomiai Magyarság; Caribi Újság; Független Magyarország; Új Európa; Új Hungária; Izráeli Futár; Új Hídfő; Ifjú Nemzedék (München); Új magyar út; Magyarok útja, Napnyugat. Irodalom: Vándorének. Nyugateurópai költőkről (12 verse) 1981.; Bélády - Pomogáts - Rónai: A nyugati magyarirodalom 1945. után 1986.; Magyar emigráns irodalom lexikona 1992. Erdélyi E-Nobel I: Örökké itthon már 1999. 254-262,265.; Erdélyi E. - Nobel I.: A határon túli magyar irodalom kislexikona.; Irodalmi újság (1964. jún. 15); Református Élet (1996. febr. 4); Műhely Napló (1994. dec. 23); Halasi Tükör (1999. jún. 2. jún. 9); Petőfi Népe (1999. nov. 10); Hitel (1999. okt); Magyarság (1999. nov. 19); Humanissime (2000. nov); Kapu (1991.9. szám). Kép: TJM 20753. D.M. Karacs Teréz (Bp., 1808. ápr. 18. - Békés, 1892.) A magyar nőnevelés korai szakaszának kiemelkedő egyénisége, pedagógusa. Teleki Blanka köréhez tartozik. Édesapja Karacs Ferenc lelkész végzettségű rézmetsző. Házuk valóságos irodalmi szalon írók, művészek kedvelt találkozó- helye. Katona József is lakott náluk. Karacs Teréz édesapja 1838-ban, édesanyja 1845-ben meghalt. Halálukkal az addigi ideális körülmények megszűntek, s Karacs Teréznek gondoskodnia kellett magáról. 1822-től cikkei jelentek meg pesti és vidéki lapokban a nevelés fontosságáról. Mint magánnevelő kezdte pályafutását Pesten. Ezt a munkát 1840-ben Máramarosszigeten folytatta. 1845- ben Teleki Blanka hívta az általa létrehozott nőnevelő intézetbe, de ő nem élt a felkínált lehetőséggel. Miskolcon vállalt munkát s létrehozta ott a református egyház országos hírűvé vált leányiskoláját. Ennek az intézménynek volt igazgatója 1846- 1859 között. Miskolci évei alatt készített tantervében, tanrendjében kiemelt szerepet adott a magyar nyelvnek, a stílusnak és irodalomnak. Nevelési elképzeléseit, az oktatás tartalmát rögzítő tantervét Kkh.-on a református egyház által létrehozott Felsőbb Leányiskola (Protestáns Nőne- velde) is alkalmazta, s ez a halasi intézményt a magyarországi nőnevelés történetének előkelő helyére emeli. Az ő elgondolásai alapján szervezik meg, építik ki 1872-ben Karacs Teréz nővérének lányai a „HofFer kisasszonyok”, Teréz és Mária az iskolát olyan színvonalon, hogy az a gimnáziumnak mintegy testvérintézményévé vált. Karacs Teréz halasi működéséről (1877-1885) visszaemlékezésében így írt: „1877. Május 2-án Halasra tettem át lakásomat. Mária nővérem két leánya nevelőnő a helvét hitvallású egyház felsőbb leányiskolájában. Hof- fer Mária és Hoffer Teréz közelében akartam elin-
