Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon

KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 161 18-án Bibó István, Kiskunságból való nemes metafizikát tanul. Betöltötte a halasi ref. egyházfő gondnoki tisztét, haláláig. Felesége: Decsy Zsu­zsanna. Esküvő 1783. máj. 21. Gyermekei: Károly (1802), Gedeon (1805). Sírja az új református te­metőben található. Forrás: BKML Kh. V.201.a. XXX. k. 337, 535. p.; Ferró Róza 2000. 161. Cs.G. Bibó István (Kecskemét, 1877. júl. 23. - Sze­ged, 1935. szept. 10.) dr, filozófus, könyvtár igazgató. Szülei Bibó Ist­ván jászkunkerületi táb­labíró, törvényszéki bíró és Talányi Vilma. A kö­zépiskola elvégzése után a bp-i egyetem jogi ka­rára, majd a bölcsészeti karra iratkozott be, s hamarosan megszerezte bölcsészeti doktorátusát. Filozófiai tanulmányai­ban egyre inkább elmé­lyedt. 1910. okt. 21-én megnősült, felesége Graul Irén volt. Házasságukból született dr. Bibó István. 1910 és 1920 között a kultuszminisztériumban segédfogalmazó, fogalmazó, segédtitkár, majd tit­kár lett. 1920-tól 1922-ig a Múzeumok és Könyv­tárak országos felügyelője volt. 1922-23 között is­kolán kívüli népművelési főfelügyelő, 1923-tól 1930-ig miniszteri tanácsos volt. 1924-től a sze­gedi egyetemi könyvtár igazgatója lett, mely tiszt­séget egészen haláláig betöltötte. Kezdetben filo­zófiával foglalkozott, majd egyre inkább az etno­lógia felé fordult. Elsősorban a magyar lélek prob­lémái érdekelték. 1921-ben megindította és szer­kesztette a Társadalomtudomány című folyóiratot, majd a Szegedi Tudományos Könyvtár címűt, a Népünk és Nyelvünk című folyóiratot pedig szer­kesztette. 1930-ban részt vett a Szegedi Alfoldku- tató Bizottság alapításában. 1934-ben a Magyar Társadalomtudományi Társulat tiszteletbeli tagjá­vá választotta. A halasi családi kriptában van elte­metve. Sírja az új református temetőben található. Irodalom: Ferró Róza 2000. 164-165. Kép: Ferró Róza 2000.165. Gy.A. Bibó István (Bp., 1911. aug. 7. - Bp., 1979. máj. 10.) akadémikus, politikus, államférfi. A Sze­gedi Tudományegyetemen jog- és államtudo­mányból doktorált, majd állami ösztöndíjjal Bécs- ben és Genfben folytatott tanulmányokat (1933- 1935). 1940-ben a szegedi, majd a kolozsvári egyetem magántanára jogfilozófíából. 1941-től az igazságügyi minisztériumban titkár. 1945-ben Er­dei Ferenc belügyminiszter a közigazgatási fő­osztály vezetését bízta rá. 1948-1949 után kiszo­rult a közéletből. 1951- 1956 között Bp.-en az egyetemi könyvtár mun­katársa volt. 1956. okt. 31-én a Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Pa­rasztpárt vezetőségi tagja lett. Delegálásukkal 1956. nov. 2-4. között Nagy Imre kormányában államminiszter. 1957 máj.-ban letartóztatták, 1958 aug.-ában életfogytiglani börtönre ítélték, 1963- ban helyezték szabadlábra. 1971-ig, nyugdíjba vo­nulásáig a KSH könyvtárosa volt. A 20. század egyik legnagyobb magyar gondolkodója gyak­ran ellátogatott ősei sírjához a halasi református temetőbe. Az Óbudai temetőben nyugszik. A kiskunhalasi önkormányzati gimnázium névadó­ja. Emlékét emléktábla, intézmény és rendezvény őrzi. Fö müvei: Válogatott tanulmányok 1-3. (Bp., 1986).; Válogatott tanulmányok 4. (Bp., 1990). Irodalom: MÉL 1994.; Ferró Róza 2000. 165. Sz.A. Bibó Károly barátosi (Kkh., 1802. ápr. 3. - Kkh., 1870. febr. 9.) ügyvéd, aljegyző, ítélőtáblái bíró, jászkunkerületi kapitány, birtokos. Édesapja Bibó István főbíró, édesanyja Decsy (Detsi) Zsu­zsanna. Iskolái elvégzése után ügyvédi oklevelet szerzett. 1827. jún. 7-én feleségül vette Péter Zsu­zsannát. 1831-43 között Halason aljegyző, 1843- 44-ben a város első aljegyzője lett, majd ugyan­ebben az évben Pesten a nádori ítélőtáblához ke­rült, mint bíró. Itt tartózkodott a nádorság és a ná­dori tábla megszűnéséig. 1849-ben visszavonult Halasra, mert a kormány nem nevezte ki a hét- személyes táblához. A városban ügyvédi praxist kezdett, majd zárgondnoki hivatalt is vállalt. 1850- ben nevezték ki jászkunkerületi kapitánnyá, ezért Jászberénybe költözött. Ezt a tisztséget 1854-ben Kunszentmiklós székhellyel a kiskunkerületi kapi­tánysággal cserélte fel. 1861 -ben megvált állásától és Halason telepedett le, ahol haláláig gazdál­kodással foglalkozott. Sírja az új református teme­tőben található. Irodalom: Ferró Róza. 2000. 161- 163. Gy.A. Biczó Géza kiskéri (Nagykőrös; 1853. febr. 20. - Bp., 1907. nov. 4.) festő, grafikus. Művészeti tanulmányait a bp-i Mintarajziskolában kezdte meg, majd 1876-77-ben a bécsi művészeti akadé­mián folytatta. 1875-85 között Kkh.-on a Refor­mátus Gimnáziumban és a helyi protestáns, később leányiskolában rajzot és szépírást tanított.

Next

/
Thumbnails
Contents