Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 161 18-án Bibó István, Kiskunságból való nemes metafizikát tanul. Betöltötte a halasi ref. egyházfő gondnoki tisztét, haláláig. Felesége: Decsy Zsuzsanna. Esküvő 1783. máj. 21. Gyermekei: Károly (1802), Gedeon (1805). Sírja az új református temetőben található. Forrás: BKML Kh. V.201.a. XXX. k. 337, 535. p.; Ferró Róza 2000. 161. Cs.G. Bibó István (Kecskemét, 1877. júl. 23. - Szeged, 1935. szept. 10.) dr, filozófus, könyvtár igazgató. Szülei Bibó István jászkunkerületi táblabíró, törvényszéki bíró és Talányi Vilma. A középiskola elvégzése után a bp-i egyetem jogi karára, majd a bölcsészeti karra iratkozott be, s hamarosan megszerezte bölcsészeti doktorátusát. Filozófiai tanulmányaiban egyre inkább elmélyedt. 1910. okt. 21-én megnősült, felesége Graul Irén volt. Házasságukból született dr. Bibó István. 1910 és 1920 között a kultuszminisztériumban segédfogalmazó, fogalmazó, segédtitkár, majd titkár lett. 1920-tól 1922-ig a Múzeumok és Könyvtárak országos felügyelője volt. 1922-23 között iskolán kívüli népművelési főfelügyelő, 1923-tól 1930-ig miniszteri tanácsos volt. 1924-től a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója lett, mely tisztséget egészen haláláig betöltötte. Kezdetben filozófiával foglalkozott, majd egyre inkább az etnológia felé fordult. Elsősorban a magyar lélek problémái érdekelték. 1921-ben megindította és szerkesztette a Társadalomtudomány című folyóiratot, majd a Szegedi Tudományos Könyvtár címűt, a Népünk és Nyelvünk című folyóiratot pedig szerkesztette. 1930-ban részt vett a Szegedi Alfoldku- tató Bizottság alapításában. 1934-ben a Magyar Társadalomtudományi Társulat tiszteletbeli tagjává választotta. A halasi családi kriptában van eltemetve. Sírja az új református temetőben található. Irodalom: Ferró Róza 2000. 164-165. Kép: Ferró Róza 2000.165. Gy.A. Bibó István (Bp., 1911. aug. 7. - Bp., 1979. máj. 10.) akadémikus, politikus, államférfi. A Szegedi Tudományegyetemen jog- és államtudományból doktorált, majd állami ösztöndíjjal Bécs- ben és Genfben folytatott tanulmányokat (1933- 1935). 1940-ben a szegedi, majd a kolozsvári egyetem magántanára jogfilozófíából. 1941-től az igazságügyi minisztériumban titkár. 1945-ben Erdei Ferenc belügyminiszter a közigazgatási főosztály vezetését bízta rá. 1948-1949 után kiszorult a közéletből. 1951- 1956 között Bp.-en az egyetemi könyvtár munkatársa volt. 1956. okt. 31-én a Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt vezetőségi tagja lett. Delegálásukkal 1956. nov. 2-4. között Nagy Imre kormányában államminiszter. 1957 máj.-ban letartóztatták, 1958 aug.-ában életfogytiglani börtönre ítélték, 1963- ban helyezték szabadlábra. 1971-ig, nyugdíjba vonulásáig a KSH könyvtárosa volt. A 20. század egyik legnagyobb magyar gondolkodója gyakran ellátogatott ősei sírjához a halasi református temetőbe. Az Óbudai temetőben nyugszik. A kiskunhalasi önkormányzati gimnázium névadója. Emlékét emléktábla, intézmény és rendezvény őrzi. Fö müvei: Válogatott tanulmányok 1-3. (Bp., 1986).; Válogatott tanulmányok 4. (Bp., 1990). Irodalom: MÉL 1994.; Ferró Róza 2000. 165. Sz.A. Bibó Károly barátosi (Kkh., 1802. ápr. 3. - Kkh., 1870. febr. 9.) ügyvéd, aljegyző, ítélőtáblái bíró, jászkunkerületi kapitány, birtokos. Édesapja Bibó István főbíró, édesanyja Decsy (Detsi) Zsuzsanna. Iskolái elvégzése után ügyvédi oklevelet szerzett. 1827. jún. 7-én feleségül vette Péter Zsuzsannát. 1831-43 között Halason aljegyző, 1843- 44-ben a város első aljegyzője lett, majd ugyanebben az évben Pesten a nádori ítélőtáblához került, mint bíró. Itt tartózkodott a nádorság és a nádori tábla megszűnéséig. 1849-ben visszavonult Halasra, mert a kormány nem nevezte ki a hét- személyes táblához. A városban ügyvédi praxist kezdett, majd zárgondnoki hivatalt is vállalt. 1850- ben nevezték ki jászkunkerületi kapitánnyá, ezért Jászberénybe költözött. Ezt a tisztséget 1854-ben Kunszentmiklós székhellyel a kiskunkerületi kapitánysággal cserélte fel. 1861 -ben megvált állásától és Halason telepedett le, ahol haláláig gazdálkodással foglalkozott. Sírja az új református temetőben található. Irodalom: Ferró Róza. 2000. 161- 163. Gy.A. Biczó Géza kiskéri (Nagykőrös; 1853. febr. 20. - Bp., 1907. nov. 4.) festő, grafikus. Művészeti tanulmányait a bp-i Mintarajziskolában kezdte meg, majd 1876-77-ben a bécsi művészeti akadémián folytatta. 1875-85 között Kkh.-on a Református Gimnáziumban és a helyi protestáns, később leányiskolában rajzot és szépírást tanított.
