Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 4. Kiskunhalas országgyűlési képviselői
KISKUNHALAS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐI 95 Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. december 21.-1945. november 29. Főszerkesztő Vida István. Bp., 1994. 274.; Az 1945. évi november 29-re Budapestre összehívott Nemzetgyűlés almanachja. 1945. november 29- 1947. július 25. Főszerkesztő Vida István. Bp., 1999. 348-349. Kép: TJM 20779. Szabó Róbert 19. Nagy Szeder István (Kkh., 1907. márc. 8,-Kkh., 1994. júl. 26.) építészmérnök, politikus, helytörténész. Nagy Szeder István építész, Kkh. város levéltárosa, helytörténésze és Erdélyi Emília legidősebb gyermeke. Római katolikus vallásban nevelkedett. 1934-ben nősült meg szülővárosában, felesége Bálint Anna. Gyermekük nem született. A halasi református gimnáziumban érettségizett 1925-ben, majd Bp-en a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem és Közgazdaság-tudományi Egyetem Építészmérnöki Karán tanult tovább. Anyagi nehézségek miatt az egyetemet több alkalommal félbeszakította, ezért csak 1940-ben szerezte meg építészmérnöki oklevelét. 1931-1932-ben a szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. 1926-tól Kkh. város főmérnöke mellett dolgozott, városi szakdíj nők beosztásban földmérői feladatokat látott el. 1933-tól már műszaki ellenőr lett. Az apai példát követve építészi pályára indult, kutatta szülővárosa régmúltját, aktív közéleti szereplő lett. 1930-ban belépett a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Pártba. A következő évben részt vett a Gömbös Gyula országgyűlési képviselőjelöltsége ellen tiltakozó tüntetésen, valamint a kisgazdapárti választási előkészületeken. 1935. márc. 30-án az országgyűlés képviselő-választáson a városban a kisgazdák bizalmija. 1935. dec. 22-én maga is elindult a városi törvényhatósági választáson, de nem került be a város vezetésébe. 1936-ban elbocsátották városházi állásából. Megélhetését a Mérnöki Kamara földmérői engedélye megszerzése után térképezési és földmérői, birtokrendezési és ingatlanrendezési mérnöki munka elvégzésével biztosította. 1940-ben magánmérnöki irodát nyitott lakásán. 1944. okt.-ben az újjáalakult FKGP kkh-i szervezetének nagyválasztmányi tagja és intézőbizottsági elnöke lett. 1945 tavaszán felkérték a pártszervezet vezetésére, majd 1945 nyarán a párt helyi elnökének jelölték. Bekerült az FKGP vármegyei nagyválasztmányába, és az országos nagyválasztmányba is. A párt képviselője a városi nemzeti és a földosztó bizottságban. Tevékeny szerepe volt az FKGP 1945. nov-i választási sikerében Kkh-on. A „halasi norma” szerint szervezett Kiskunhalasi Független Kisgazdapárt jelentős eredményeket ért el, de Nagy Szeder Istvánt a balra húzó felső pártvezetés
