Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 4. Kiskunhalas országgyűlési képviselői
KISKUNHALAS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐI 91 mányzat politikájával. A következő évben, megszerezve az ügyvédi oklevelet, magánügyvédi tevékenységbe fogott. 1931-ben lépett be a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Pártba. Négy év múlva megválasztották a helyi kisgazda szervezet ügyvezető elnökének, 1939-ben elnök lett. Részt vett a párt választási küzdelmeiben, 1939-ben maga is képviselőjelölt volt, de nem került be a törvényhozásba. A világháború alatt a kkh-i kisgazda pártszervezetet a hatóságok feloszlatták, őt pedig rendőri felügyelet alá helyezték. 1942. ápr. és 1943. máj. között katonai szolgálatot teljesített, a IV. kisebbségi (szerb) munkás-század parancsnoka volt a szovjet fronton, részt vett a doni visszavonulásban. 1944. okt. 23-án, amikor a front már elérte szülőhelyét, másodmagával a város határában fogadta a szovjet csapatokat. Két nappal később a helyi szovjet parancsnokságon megbízták a városi rendőrség vezetésével. A következő hónapban közreműködött a kisgazdapárt helyi szervezetének és a környékbeli párt-szervezeteknek az újjászervezésében, egyik megalapítója volt a helyi nemzeti bizottságnak. 1944. dec.-ben szülővárosa jelölte az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945. márc. 16-án felmentették a városi rendőrség parancsnoki tisztéből. Egyre súlyosabb betegsége és a párt helyi szervezetében kialakuló személyi ellentétek miatt 1945 tavaszán lemondott pártelnöki megbízatásáról, visszavonult a politikától. 1948. szept.-ben a halasi igazolóbizottság elutasította igazolási kérelmét, így ügyvédi tevékenységét sem folytathatta. 1952 elején városi házából kilakoltatták, majd fegyverrejtegetés gyanújával letartóztatták, bíróság elé állították. A per befejezése előtt a márianosztrai börtönkórházban halt meg. Irodalom: Vida István -Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944- 1949.; Magyar Életrajzi lexikon. Bp. 1991.29-30.; Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. december 21.-1945. november 29. Főszerkesztő Vida István. Bp., 1994. 57. Kép: TJM 20779. Szabó Róbert 15. Bundzsák István (Mélykút, 1881. dec. 7.-Kkh., 1947. márc. 13.) Apja, Bundzsák János néhány holdon gazdálkodott, anyja Hegedűs Veronika volt. Kora gyerekkorától kezdve szülei birtokán gazdálkodást tanult, csak négy elemit végzett. A földművelés ismereteinek elsajátítása után a szülőhelyéhez közeli kisszállási uradalomban vállalt állást, parádés kocsis lett az első világháború kitöréséig. 1911 -ben Kkh-on megházasodott, felesége Csapó Mária volt. Az első világháborús frontokról hazatérve, 1918- 1919 fordulóján Kkh-on ő szervezte meg a polgári demokratikus forradalom idején a rendőrséget, majd a Tanácsköztársaság alatt a vörösőrség századparancsnoka volt. Házastársa az elhurcolás elől négy éven keresztül rejtegette Kkh-on. Alapítótagja volt
