Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 4. Kiskunhalas országgyűlési képviselői
88 KISKUNHALAS ALMANACH katona volt, Przemyslnél orosz hadifogságba esett 1915-ben, 37 hónapig volt Szibériában, majd hazaszökött. 1919-1922-ben acsai birtokán gazdálkodott. A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt programjával 1922-27 között Kkh. nemzetgyűlési és 1927-30 között országgyűlési képviselője volt. 1927-ben Kkh. város díszpolgára címet kapott. 1922-24-ben közélelmezési minisztériumi államtitkár, 1924. máj.-ban és jún.-ban a Közélelmezési Minisztérium fölszámolását vezette. 1924-28-ban miniszteri-elnökségi államtitkár, 1926. máj.-ban a frankhamisítási per egyik koronatanúja volt. 1928-31-ben földművelésügyi miniszteri államtitkár, a Külforgalmi Bizottság elnöke, ő képviselte a kormányt a különböző gazdasági tárgyalásokon. 1931-ben miniszteri címet kapott. A Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt programjával 1931-32-ben Megyasszó országgyűlési képviselője. 1933-tól a Külkereskedelmi Tanács elnöke. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye felsőházi taggá választotta, ezt a tisztséget 1934-től 1944-ig töltötte be. Bethlen István miniszterelnök szűkebb köréhez tartozott, felsőházi felszólalásaiban szembeszállt a németbarát irányzattal, s a szélsőjobboldali törekvésekkel. Élete utolsó éveit Gödöllőn töltötte. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: Nemzetgyűlési almanach Bp. 1922. 146-147., Országgyűlési almanach 1927-1932. Bp. 240-242.; Márkus László: Kormányzati erők a bethleni uralmi koncepció szolgálatában Történelmi Szemle 1971.; Magyar Életrajzi Lexikon Bp., 1981. 630.; Genius Kislexikon Bp, 1933. 1194. Lehóczki György 11. Farkas Elek (Kkh., 1871. máj. 14.-Kkh., 1956. okt. 23.) földbirtokos, a főrendiház tagja. Régi helyi családból származott. A halasi ref. gimnáziumba járt és érettségizett (1880-1888). Keszthelyen végezte el a gazdasági akadémiát. 1894-ben vette át a családi birtok kezelését, ahol okleveles gazdaként működött az 1940-es évekig. 1940 körül 800 holdas földbirtokot irányított. Közéleti ember volt. A halasi Hangya Szövetkezet megalapító tagja 1918-tól és elnöke hosszú évekig. A Halasi Takarékpénztár és még több közgazdasági intézmény tagja. A Halasi Kaszinó tagja (1890-től), elnöke (1920- 1930-as évek). Kkh. város képviselő-testületének, Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlésének két évtizedig tagja. Pest megye törvényhatósága választotta meg képviselőjének az országgyűlés felsöházába 1927. jan. 12-én. A megye 8 rendes főrendiházi tagjának egyike 1927-1930 között. A halasi régi református temetőben nyugszik. Irodalom: Fülöp Sándor: A kiskunhalasi kaszinó vázlatos története 1863-1913. Kkh., 1913. 8. (= TJM Könyvtár 599.); Országgyűlési almanach 1927-1932. Bp., 1927. 420.; Kiskunhalas Helyi Értesítője 1927. 27. évf. 3., 4., 7., 9., 11., 12. sz.; Kamer Ágos-
