Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
JELEN - 33. Kiskunhalas partnervárosai Juhász Gábor
794 JUHASZ GABOR Téli óváros a Rosenberg nevet említi, 1249-ből származik. 23,6 hektárnyi területével Németország erődítményeként tartják számon. A szimmetrikusan felépített erődművek az évszázadokon át fennmaradt falakból, sáncokból, épületekből és kapuból álló épület- együttes. Világosan felismerhetőek a különböző építési fázisok a középkori öregtoronytól a 15-16. századi falakon és tornyokon át a késő barokk kori, bástyákkal ellátott ötszögig. 1888-ban szerezte meg a város az erődöt, de már mint katonai jelentőséggel nem rendelkező ingatlant. Az erődbe Németország egyik legszebb barokk várkapuján léphetünk be, amit 1662-ben Antonio Petrini épített. Különleges varázsa van a föld alatti járatrendszemek, ami a tárlatvezetések alkalmával megtekinthető. Az egyik leghíresebb német festő, az idősebb Lucas Cranach a városban született, és itt töltötte ifjú éveit is. Később, amikor Bécsbe majd Wittembergbe került, akkor vette fel szülővárosának nevét, ahogy akkor használták. A Frank Galéria 1983-ban nyílt meg a Bajor Nemzeti Múzeum kihelyezett fiókmúzeumaként a Rosenberg erődben. 25 kiállítótermében mutatja be a frank műalkotásokat a középkorból és a reneszánsz korából, köztük Lucas Cranach alkotásait is. Felsővárosnak nevezik a kronachiak a tulajdonképpeni történelmi óvárost. Épen maradt, városfallal körülvett műemlék-együttesként, késő középkori karakterével elkápráztatja az idelátogatót. Korhűn restaurált házak, történelmi tornyok, kutak, címerek és szobrok éppúgy rányomják bélyegüket a városra, mint az ábrándozó, álmos kis utcácskák, közök, terek és sarkok. A gótikus Szent János plébánia- templom északi oldalán a legszebb frank templomhomlokzatot találjuk. A történelmi városháza 1583-ban épült, az emeleten a díszterem található, a földszinten az egykori piaccsamok, ma kiállító terem, építészettörténeti érdekességével hívja fel magára a figyelmet.
