Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 3. Kiskunhalas polgármesterei és tanácselnökei Lehóczki György
KISKUNHALAS TANÁCSELNÖKEI 67 1957- ben megalakult az első önálló munkásőr század Kiskunhalason.295 Megnyitották a Dong-éri csatornát296 és júniusban megnyílt az újjáépített Csipkeház. 16 vagon élelmet és 45.000 Ft készpénzt gyűjtöttek Kiskunhalason a pesterzsébeti Pacsirta-telep lakóinak. Félmillió forintot kapott a Megyei Tanácstól a város az épülő új strandhoz.297 Felépült a négytantermes iskola Inokán, a három tanítói lakással együtt, valamint az egytantermes, nevelői lakással rendelkező iskola külső Zsanán.298 1958- ban 8,5 millió forintot fordítottak a város fejlesztésére.299 Augusztus 20-án Trautman Rezső építésügyi miniszter átadta a strandfürdőt. A vízvezetékhálózat 10 kilométerre bővült.300 Augusztus 24-én a Kiskunhalasi Művelődési FIáz felvette Gózon István nevét.301 December 6-án megalakult az új Kiskunhalasi Városi Tanács.302 1959- ben megnyílt az állami zeneiskola.303 Új locsolókocsit kapott a város 325.000 forint értékben.304 Elkészült az Oncsa-telepet a várossal összekötő út,305 valamint átadták az elkészült autóbusz állomást és a vásárcsarnokot augusztus 20-án.306 Reile Gézát 1960 szeptemberében pártiskolába küldték Budapestre, majd 1961-ben Kecskeméten megválasztották a városi tanács elnökévé. Innen ment nyugdíjba 1973-ban. Nyugalomba vonulása után is részt vett a megye közéletében. Az MTESZ megyei titkáraként jelentős szolgálatot tett. Számos kormánykitüntetésben részesült: két esetben kapta meg a Szocialista Munkáért Érdemérmet, tulajdonosa volt a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatának, elnyerte a 25 éves Felszabadulási Emlékérmet, a Kecskemét városért, a Kodály Zoltán és az Urbanisztikai Társaság arany emlékérmeket.307 1977. szeptember 10-én halt meg, és a kecskeméti köztemetőben temették el. Temetésén a városi vezetők, lakosok, tisztelők Kiskunhalasról több busszal voltak jelen.308 Kép: TJM 20304 Vincze Ferenc Tanácselnök 1960. szeptember 1 - 1973. március 23. Zólyomban született 1916. május 7-én. Apja Vincze Ferenc, rézöntő és ötvös szakmunkás volt, édesanyja Bozó Anna. Az általános iskolát Salgótarjánban végezte el, majd a Salgótarjáni Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskolában 4 polgárit végzett. 1932-ben Kaposváron a Felsőkereskedelmi Iskolában 1 évet tanult, 1 évet kihagyott, majd a 2. évfolyamot Miskolcon végezte el. Villanyszerelő tanonc lett. A pestújhelyi Római Katolikus Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában 1936-ban érettségizett, majd munkanélküli lett. 1936. október 1-jétől 1936. december 26-ig ínségmunkás volt a miskolci polgármesteri hivatalban. 1937-ben ismét munkanélküli lett, majd 1938. június 19-től szeptember 9-ig az egyetemi és főiskolai önkéntes munkaszolgálatba Bugacon a kisvasutat építette. 1939-ben Bótrágyon (Kárpátalja) a mocsárlecsapolásnál dolgozott.
