Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
KÖRNYEZET - 24. Kiskunhalas és környéke természeti értékei Ternyák Jenő
KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE TERMÉSZETI ÉRTÉKEI 513 itt a legmagasabb az országban. A nap felforrósítja a homokot, mézédessé érleli a gyümölcsöt, s az olykor szinte mediterrán klíma, itt a mérsékelt égövben szokatlanul érdekes növényekkel lepi meg a botanikában jártas embert. Félsivatagos jellegű növényzet alakult ki. Elsőként zúzmók és mohák jelennek meg, s lefékezik a homok mozgását. Majd megjelennek a virágos növények is. Kialakul a homokpusztai gyep. Feltűnnek a bokrok, s megteremtődnek az erdők kialakulásának feltételei. Egész Európában páratlan a homok növényvilága, az őstermészet szele legyinti meg az ide látogatót. Ma is megláthatjuk, megcsodálhatjuk környékünkön a szél alakító, formáló munkáját Inokán, Rekettyén és Pirtón. A szél homokhullámokba rendezi a finom homokszemcséket. Dombokat épít vagy tüntet el. Napjainkban is láthatunk még 4-6 méter magas dombokat, buckákat: Doktomé-hegye és a Kakas-hegy. A város határában lévő Fráter-domb (19. kép) kedvelt kirándulóhely. A szél most is alakítja ezt a dombot, az északi oldalról a déli oldalra görgeti a homokot, s ott bokrokat, fákat temet be. A homokos és pusztafüves területek állatvilága változatos, a tájra jellemző fajok fordulnak elő. A növényvilág változatos képet mutat. Jelenleg az erdőterület nagysága Kiskunhalas környékén kiemelkedően magas. Az összterület közel 40%-a erdő. Sajnos a tájidegen fenyőfélék uralják a területet. A jövőbeni koncepció az, hogy ahol kitermelik a tűlevelűeket, oda lombos fák kerüljenek. A jelenlegi állapot: fekete
