Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
KÖRNYEZET - 24. Kiskunhalas és környéke természeti értékei Ternyák Jenő
510 TERNYÁK JENŐ Crataegus monogyna bokrok. A tó délkeleti partjától az „Olajos útig”, vegyes faállományú erdő található. A tó életében előfordult, hogy teljesen kiszáradt, pl: 1962-ben (8. kép). Öt éve kutatom a tó és környékének élővilágát, s mint olvasni fogják, érdekes és értékes fajok találhatók a területen. Három védett növény faj került elő: agárkosbor, mocsári kosbor és szibériai nőszirom (9. kép). A vízben húsevő növény is él, a közönséges rence. Sárga virága a vízből kiemelkedő vékony szár végén van. Víz alatti sal- langos levelei között tömlöcskék vannak, melyek alkalmasak arra, hogy a vízben élő apró állatokat beszippantsák. Egyéb érdekesebb növények: a déli parton ágas békabuzogány, rövidgalléros bábakalács, a nádasban pedig a villás sás füzékéi bókolnak. (8. táblázat) Védett állatok is elénk kerülhetnek pl.: vidra, eszmei értéke 250.000 Ft. Szerencsére sok mocsári teknős is van (10. kép), közönséges vízi cickány, keleti sün, vízisikló. Legértékesebb egy ősi halfaj, a lápi póc, 100.000 Ft-ot ér (11. kép). A vízben élő állatok legnépesebb táborát a halak és békák képviselik. A két legértékesebb ősi hal a már említett lápi póc és a réti csík. Békák közül legtöbb kecske-, és tavi béka él a vízben, esti „hangversenyük” a városba is behallatszik. A víz fölött pompázatos szitakötők cikáznak, amint kapkodják az apró rovarokat. A vízben háromféle kagyló él, különböző csíkbogarak, csigafélék és szitakötőlárvák. A ragadozó botpoloska, piócafélék, atka, csővájó féreg, füles planária, és a halak táplálékául szolgáló vízibolha és kandicsrák félék, a víz felszínén futkosó molnárpoloska. Szinte felsorolhatatlan az itt élő fajok száma. (9-14. és 16. táblázat) A madarakat még nem is említettem. Különlegesen érdekes és ritka védett madarakat lehetett és lehet látni. Ez idáig 104 féle szárnyast sikerült megfigyelnem. A listán a leghétköznapibb, és állandóan látható madarak szerepelnek, de a ritkán láthatóak is. Ezek esetleg csak pár órát töltöttek itt pihenéssel, táplálkozással. Többek között: cigányréce, kék vércse, szalakóta, széki lile, tavi cankó, gólyatöcs és a kis kócsag. (15. táblázat) Nagyon fontos és lényeges, hogy ezeket a vizes élőhelyeket fenntartsuk, megőrizzük, hiszen sokszínű és változatos a növény- és állatvilága. Ha kiszáradnak, eltűnnek ezek a tavak, kihal az élőviláguk, s ezt nem lehet pótolni sohasem. A Sóstónk az utolsó láncszem ami még őrzi a múlt emlékeit, amikor még vízi világ vette körül a várost.
