Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
KÖRNYEZET - 21. Katolikus temető Szakái Aurél
KATOLIKUS TEMETO 499 a következő év tavaszára a katolikus temető betelik. Ezért 1797-ben a katolikusok részére új temetőt mértek ki a város keleti részén, az első temetőtől keletre néhány száz méterre. Ettől az évtől kezdve működik a mai helyén a halasi katolikus temető.5 Az első temetőben 1814-ben állítottak fel egy kálváriát Farkas Márton költségén áthelyezés (esetleg csak felújítás) formájában. 1825-ben Király Gy. István új kereszteket állíttatott. Krisztus keresztjének talapzatán ez a felírás áll: „Öreg Gyenge Király István istenes költségén 1825.” A Kálváriához 1860-ban Benke Fogas János keresztúti állomásokat, stációkat építtetett. A három keresztet az 1968- as műemléki védettség, majd a terület kisajátítása után, 1976-ban a templomkertbe szállították. A szobrok restaurálása 1986-ban történt. Természetesen az első temetőt a 19. században Kálvária telke, Kálvária néven említették.6 A második katolikus temetőben 1825-ben emelték a 15. táblában ma is meglévő nagy, mészkőből készített keresztet. Felirata szerint: „Volovár Ján / istenes költségén épü / 1825”. (Lásd Kiskunhalas almanach. Szobrok 11.) Valószínűleg a 19. század első felében állították fel azt a nagy kőkeresztet, amely a 10. tábla szélén áll a Babanyecz kápolna mellett. 1858-ban a halasi tagosítás során kiegészítették a katolikus egyházi földbirtokokat. Valószínűleg a temetőt is.7 A Kiss László mérnök által a tagosítás végén 1864-ben készített alsóvárosi térkép („Kiskunhalas város alsó részének térképe”) „Cath temető” felirattal már pontosan azt a területet ábrázolja katolikus temetőnek, amit ma is ismerünk.8 Az 1879-ben készült kataszteri térképen a temetésre használt területnek a mai temető 7-8., 14-18., 21-22. táblája látszik.9 1893-ban készült Thorma János: Szenvedők című festményén a temető északi főbejárata és a fiatal fákkal szegélyezett fasora látszik. A kapu, főút, fasor elrendezése több mint 100 év után is így néz ki. 1914-1918-ban jött létre az I. világháborús hősi halottak sírkertje (11. tábla), Magyar, osztrák sebesültek és szerb hadifoglyok nevei olvashatók a kb. 60 sír katolikus és református formájú sírjelein. 1927-ben készült Babanyecz Benőné megbízásából a Babanyecz család sírkápolnája. A klasszicizáló-neobarokk kápolnát Győry Sándor műépítész tervezte, a kivitelező Tóth Lajos építési vállalkozó volt.10 (1. kép) A II. világháború idején a front Kiskunhalas környékén 1944 októberében vonult keresztül. A katolikus temetőben a harcok idején és az exhumálásokkor (1945-1946- ban) 85 magyart, három németet (22. tábla) és 40-50 orosz katonát (14. tábla) helyeztek végső nyughelyre." 1948-ban állította fel Kiss József kőfaragó a magyar (és német) hősi halottak emlékkeresztjét. (Lásd Kiskunhalas almanach. Szobrok 23.) 1959-ben már megvolt az 1919-es kiskunhalasi mártírok díszsírkertje.12 „Szabadságért 1919. aug. 6.” felirattal a vaskerítésen. A mártírok közül öten nyugszanak itt: Brinkus Lajos (1874-1919), Kocsis Lajos (1885-1919), Míg Károly (1885-1919), Fluber Oszkár (1891-1919), Kovács Sándor (1871-1919).
