Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
KÖRNYEZET - 19. Régi református temető és sírkőkert Baki István
460 BAKI ISTVÁN A Halasi Hírek és a Petőfi Népe hetilap 1975. november 19-i száma közli Csató Károly aláírásával „A kiskunhalasi öreg temető sorsa” című írást. A valós helyzetet hiányosan ismerő cikkíró ismertetést ad a régi temető és a mostani sorsáról. Az előzményekben tájékoztat, hogy ahol kukoricát termeltek az ott nyugvók fölött, ott ma 242 lakás emelkedik. „A döntés akkoriban ésszerű volt.” „A régmúltban”: „Szilády Áron gimnáziumot épített Kiskunhalason - bizonyára úgy mondták - a halottak ellenében tette. A gimnázium helyén temető volt, s ezt ma senki sem kifogásolja. Mint azt sem, hogy a Kossuth utcai villasor is az ősök nyughelye fölött épült” „Mi lesz valóban az öreg temető sorsa? Csak 9000 m2-t vesznek igénybe. A többi megmarad, parkosítják, kegyeleti emlékhellyé nyílvánítják” fejezi be tudósítását. Csató Károlyt félre tájékoztatták, vagy nem is akart tudni arról, hogy az akkori temető lezárása után, 114 év után épült a gimnázium. A villasor kisajátításakor tiltakozott az egyház és a lakosság is. Persze eredménytelenül. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1975. november 20-án kelt levelében értesíti a Városi Tanács VB-t „hogy a temető kiürítéséhez hivatalunk engedélye szükséges”. Ezt az engedélyt sohasem kapták meg, illetve nem szerezték be. A Petőfi Népe november 26-i számában „Felhívás” jelent meg a hozzátartozók jelentkezését kérve, mert a sírok áthelyezését megkezdik. Valóban november 24-én meg is kezdték, és 1976 tavaszán be is fejezték. A VB válaszolt a Műemléki Felügyelőségnek. Ebben ígérte, hogy létrehoz egy emlékparkot, s ott helyezi el az általa érdemesnek tartott személyek hamvait. Arról nem nyilatkozik, hogy az exhumálást az engedély megszerzéséig leállítja, mert az valóban folyamatos volt. A Magyar Szocialista Munkás Párt októberben küldött levelére december közepén válaszolt. Kész helyzet elé állítva, mert a temető jelentős részét addigra kiürítették. Az OMF 1976. március 3-án kelt levelében felhívja, értesíti a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalatot, hogy a Műemléki Hatóság hozzájárulását csak akkor tudja megadni, ha a város a megmaradó terület emlékpark terveit elkészítteti. A szerződésnek tartalmaznia kell az OMF által kijelölésre kerülő síremlékek felmérését - amiket azóta részben megsemmisítettek - és az emlékhelyen kijelölt új helyüket. E felhívást kapta: Bács-Kiskun megyei Építési Osztály, Kecskemét, Kiskunhalasi Városi Tanács elnöke, Vorák József múzeumigazgató, Városi Tanács ÉKV Osztály, Kiskunhalas. Figyelembe véve a temető gazdag növényvilágát, felmerült a gondolat, hogy kérjük természetvédelmi területté nyilvánítását is. Esetleg a Nemzeti Park részeként. E törekvés céljából megkerestük a Mezőgazdasági Élelmezési Minisztériumban Mészöly Győző főigazgatót, valamint a Környezetvédelmi Hivatal elnökét, Gonda György államtitkár elnököt, valamint Szente Ádám elnökhelyettest. Segítés és támogatás céljából kapcsolatba léptünk dr. Szentiványi Gyuláné, a Hazafias Népfront elnöke és S. Hegedűs László titkárral. Ebben nagy segítséget kaptunk Racsmány
