Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
KÖRNYEZET - 15. Kiskunhalasi szobrok, emléktáblák Lehóczki György
KISKUNHALASI SZOBROK 365 a főgimnázium énekkara adott elő. Ezután dr. Babó Mihály országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. A Nőegylet küldöttsége babérkoszorút helyezett a szobor talapzatára. Kovács Károly főjegyző felolvasta Nagy Kálmán szobrász levelét. Majd az énekkar a Szózatot énekelte el és a polgármester szép szavakkal fejezte be az ünnepséget. A szobor 1955 óta a múzeum képzőművészeti gyűjteményében van, 2001-ben a Csipkeházban lett felállítva. Tulajdonos: Thorma János Múzeum. Irodalom: Szűcs Károly: Nagy Kálmán szobrász élete (= Szakái Aurél szerk.: Halasi Múzeum emlékkönyv. 1999.449-456.) 15. Damkó József: Búsuló kuruc ( Kuruc szobor) Kossuth és Bercsényi utca sarkán. Az elhelyezés ideje: 1904. nov. 27. Szobor. Sóskúti homokkő. A talapzat északi oldalán felirat (80x60 cm): Halálos némaság / borítja fátyolát / a honi határra. / Vége a viharnak. / A levert magyarnak / nincs har- cza csak álma. / Sűrű sötét éjbe / szállt le dicsősége. / Szép napja világa / ha néha fölébred: / Szomorúan nézhet / sóhajthat utána. / Endrődi Sándor, Kurucz nóták. A talapzat déli oldalán felirat (80x60 cm): A II. RAKOCZY FERENCZ / Fejedelem hadseregéről /Deák Ferenczparancsnok- /sága alatt az 1703-ik évi / okt. hó 3-án e téren harczolt / 3000 kurucz vitéz közül / istenért, hazáért, szabad- /ságért hősi halált halt / 234 kurucz emlékezetére / Kiskunhalas Város kegye / letes közönsége 1904. A szobrot a Rákóczi szabadságharcban 1703. okt. 5-én e térségben harcolt kuruc vitézek közül hősi halált halt 234 katona emlékezetére emelték. A szobor érdekessége, hogy az ország egyetlen kuruc szobra. (Mögötte a régi temető területén épült lakótelep az egykor itt harcoltak emlékére a Kuruc vitézek tere nevet viseli.) Az avató ünnepség 1904. nov. 27-én a ref. templomban kezdődött, ahol Szilády Áron lelkész tartott prédikációt. Az istentisztelet után 11 órakor történt a leleplezés. Az avatás, az egész város ünnepe volt. A korabeli fényképeken hatalmas tömeg látható. Ünnepi beszédet mondott Bátory Gábor gimnáziumi tanár. A beszéd után dr. Nagy Mór polgármester rövid avatóbeszéd kíséretében koszorút helyezett a szoborra a város nevében. Az énekkar fejezte be az ünnepélyt a Rákóczi indulóval. A szobor előtt hatalmas kőlappal lefedett kripta. Az 1920-as évektől benne már méltó helyen a 234 hős csontjai. Tulajdonos: Kiskunhalas Város Önkormányzata. Forrás: Kiskunhalas Helyi Értesítője 1904. nov. 30.; Horváth Róbert: Kkh. szobrai. Halasi Hírek 1977. szept. 14. 8.; Szakái Aurél: Kiskunhalas anno 1994. 75-76. kép 16. Ismeretlen: Szentháromság szobor A katolikus templomtól délre. A felállítás ideje: 1910. jún. 12. Szobor. Mészkő. Felirata: Isten dicsőségére emeltette idb. Halász D. Ferenc 1910. A szobor felszentelését Wéber István esperes plébános végezte. Saját költségén 8.000 koronáért állíttatta Halász Darabos Ferenc (1826-1913). A szentháromság ősi hittételének szoborábrázolása hozzátartozik a középeurópai városkép vallásos légköréhez és ünnepélyes reprezentációjához. A halasi Szentháromság szobor oszlopának elülső oldalán az Immaculata szobra áll, az oszlop tetején pedig a dicsőséges
