Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 9. Kiskunhalas, a szőlő és bor városa Kunszeri Miklós

KISKUNHALAS, A SZŐLŐ ÉS BOR VÁROSA

267

9. A Kiskunhalasi Borlovagrend egyik felvonulása

tevékenységet is. A Kecskeméten palackozott italainak értékesítését a Marx téren lévő nagykereskedelmi raktárából, az ún. szódagyárból végezte.

A privatizációt követően a pincészetek hosszabb-rövidebb ideig szüneteltették a tevékenységüket, de 1998-ra valamennyi pincészet az új tulajdonosok vezetése alatt ismételten üzemelt. Új borászati nagyüzemet is létesítettek az ÁG volt likőrüzemének területén, ahol a megszűnt tajói pezsgő- és vermutgyártást is tovább folytatja a Bacchus Drink Kft. A régi pincészetek utódai: Kiskunhalason a Halasi Borászati Kft, Balotaszálláson a Veltelíni Kft, Kunfehértón a Bognár-Boris Kft, Tajón a Háros-Vin Kft. A borok minőségének javulásával párhuzamosan ismét szállítanak az európai piacokra halasi borokat, elsődlegesen hordós, de már palackos kiszerelésben is.

Az egyre jobb szakmai munkát nem csak a piaci eredmények, hanem a különböző borversenyeken elért aranyérmes helyezések is bizonyítják. Kiemelkedő eredményt ért el a Halasi Borászati Kft 2000. évi Kiskunhalasi Kékfrankos száraz vörös bora, mely beválasztásra került a legjobb (TOP 10) alföldi borok közé. Török Zoltán a 2000. évjáratú Kékfrankos Rozé borával elnyerte a 2000. évi Országos Rozé Borverseny nagydíját.

1987-ben a Szőlő és a Bor Nemzetközi Éve alkalmából Kiskunhalas megpályázta a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (O.I.V.) által kiírásra került „Szőlő és a Bor Városa” címet. A bíráló bizottság a pályázat és a részletes helyszíni vizs-