Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 1. Kiskunhalas rövid bemutatása Szakái Aurél
KISKUNHALAS RÖVID BEMUTATÁSA 23 A lakosságszám enyhe növekedésének fő oka a '90-es évek elején a betelepülés. A város ma is befogadja az ide érkező vajdasági, erdélyi, kárpátaljai magyar bevándorlókat és a környékről beköltözőket. A város lakosságának döntő többsége magyar. A 6 %-ot kitevő cigányságon kívül egyéb nemzetiség nincs. A cigányság nagy része képzetlen, munkanélküli. Csupán alkalmi munkákból, szociális segélyekből élnek. Az infláció, a csökkenő életszínvonal és a munkanélküliség egyre nehezebbé teszi helyzetüket. Műemlékek A szörnyű török pusztítás eltüntette a korábbi századok épületeit. A földből, agyagból épített lakóházak sem időtállóak. A legrégebbi építészeti emlékek a 18. századból valók. A klasszicizáló későbarokk stílusú mai református templom 1772-ben, ill. 1814- 1823 között épült a korábbi templomok helyére. A 19. század eleji építkezést Schwörtz János és Frigyes tervei szerint végezték. Nagyon értékes az empire stílusú szószék és papi ülőhely. Különlegesség a szégyenkő a templom külső falánál. A barokk stílusú római katolikus templom 1770-ben készült el. Építője Gföller Jakab. A templomot 1940-ben bővítették háromezer személy befogadására. Érdemes megnézni a katolikus templom mellé áttelepített Kálváriát. Fő értéke a két lator népies barokk szobra a 19. század elejéről. A Zsinagóga 1857-1860 között épült klasszicista romantikus stílusban. A klasszicista városházát Fischer Ágoston tervei szerint 1833-1834-ben építették. A háztömbnyi szecessziós városháza Hikisch Rezső tervei alapján 1906-ban készült el. Az oktatási és művelődési célokra emelt épületek közül ki kell emelni a Szilády Áron nevét viselő református gimnáziumot, amely 1892-ben Kauser József tervei alapján épült és a halasi csipke otthonát a Csipkeházat, amely 1935-ben készült a hagyományos tomácos parasztház mintájára. A régi kúriák és parasztházak közül már alig találni. Említést érdemelnek a következők: a klasszicizáló Péter-Monszpart ház (Szilády Áron u. 17.), a Babó- kúria (Gimnázium u. 7.), a sóstói csárda (Sóstó); A boltíves tomácú Végh-kúria (Bajcsy-Zsilinszky u. 5.), és a Tájház (Marx tér 1.). Az eklektikus polgárházak az igazán jellemzők és nagyon fontosak a városkép szempontjából. A számos szép ház közül most csak a régi Fő utcáról említünk néhányat: Kolozsvári-ház a mai múzeum, Gyárfás-ház (Köztársaság u. 2., 7.), Gál- ház, Dobozy-ház, Rocsek-ház (Szilády Áron u. 14., 27., 31.) A Sáfrik-féle műemlék szélmalom a 19. század második felében épült. A műemléki helyreállítás 1966-ban fejeződött be. Ennek köszönhetően ma is működőképes. Érdemes még elsétálni a régi, műemlék jellegű református temetőbe. Itt a régi halasiak sírjait és a felszámolt temetőrészből megmentett sírkőkertet láthatjuk. (Lásd Kiskunhalas almanach: Látnivalók; Régi református temető)
