Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 243 valósult meg. Munkái: Egynéhány predikátziók, melyeket a közelebb elmúlt országgyűlésre felsereglett úri rendek előtt Budán és Pozsonyban elmondott (Pest, 1791).; Kalmár József: A kegyelem templomáról, Fő Tisztelendő superintendens Tóth Pápai József úr püspöki felszentelése alkalmatosságával mondotta Rév Komáromban 30. juni. 1814.( Rév Komárom, 1814.); A cheirostesi- áról. Ugyanazon alkalmatossággal mondatott a helv. conf. tartó Dunamellyéki ekklésiai megyének superintendense Tormássi János által; Brend vitéz árnyéka vagy a tsudálatos erejű kard (Pest, 1819).; Kéziratban maradtak a halasi gimnázium könyvtárában: A Dunán innen levő venerábilis superintendentia reformátiója rövid históriájának csekély és rövid lerajzolása - Evangéliumi, mind a két confession levő ekklézsiának a 18-ik századon által való állapotj ának rövid leírása. E két munkából tette közzé Fábián Mihály a Sárospataki füzetek 1867. évfolyamában a Dunamelléki ref. egyházkerület történetét, amely külön könyvben is megjelent.; A pesti religionária comissio actáinak rövid és egyszerű summázata (Figyelmező, 1878. évf.); Halas városa és ekklésiája históriája. (Kunhalasi Könyvtár 1. füzet 1875.), ua. a Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez II., 1925.; ua. 1996-ban újból kiadva a Szilády Áron Társaság megbízásából; Dömsödi egyházkerületi gyűlésen 1782. márc. 29-én tartott s II. József türelmi rendeletének kiadásán örvendező beszéde. Sírja a régi református temetőben található. Emlékét utca őrzi. Irodalom: Magyar Kurír 1808. jan. 21. sz.; Szinnyei J. 1909; MÉL 1969; Pataky Dezső: T. J. (Gimn. Ért. 1913/14 10-17.); Nagy Szeder István 1936. 115.; Nagy Czirok László - Vorák József 1965. 352. Kép: Nagy Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez 220-221. D.M. Tóth Abonyi Balázs (Kkh., 1926. aug. 1. - Kkh., 1999. jan. 19.) szíjgyártó mester, a népművészet mestere. Tóth Abonyi Balázs szíjgyártó mester és Szűcs Vilma első gyermeke. A polgári iskola befejezése után a hároméves ipari iskolát végezte. 1943-ban kapta meg segédlevelét, 1948-ban mesterlevelét. 1953-ban megalakult a BM Határőrség Lovasiskolája Kkh.-on. Innen kapott meghívást. Vonzotta egy szíjgyártó központ létrehozása. Élete összeforrt a lovasiskolával. Célja a szíjgyártó mesterség megőrzése és művészi szintre emelése volt. Hazai és külföldi kiállításokon sikeresen szerepelt. Alkotói vágyát, munkaszeretetét és szakmai tehetségét munkahelyén a Határőrségnél többször nívó- díjjal jutalmazták. A város megbecsült polgára volt. 1986-ban megkapta a Pro űrbe kitüntetést. Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Sírja az új református temetőben található. Irodalom: Bognár Viola: Tóth Abonyi Balázs nyerges- és szíjgyártómester. Kkh., 1998. V-S.GY. Tóth Béla (Dunavecse 1910. jún. 2. - Bp., festő, ref. lelkész. A bp-i Képzőművészeti Főiskolán tanult 1927 és 31 között, ahol Rudnay Gyula és Edvi Illés Aladár voltak tanárai. A főiskolát követően két évig Pándon volt házitanító. 1933-tól a Nagykőrösi Tanítóképző, majd 1934-45 között a kkh-i Református Gimnázium tanára lett. Ste- panek Ernő utódaként a Csipkeház művészeti irányítását végezte, sok csipke tervét készítette el. Akvarelljein a Halast és a város környéki tájat örökítette meg. Számtalan portrét festett. 1945-48 között a kecskeméti Református Gimnázium, 1948-51 között a halasi Központi Iskola, 1951-52 között az Építőipari Technikum, majd 1952-1955 között az Alsóvárosi Iskola rajztanára. 1955-ben Budakalászra költözött, ahol folytatta rajztanári tevékenységét. Sok müve a kkh-i Thorma János Múzeumban található. Egyéni kiállítások: Kkh., 1943; TJM, Kkh., 1997; Irodalom: Sz.A.: In memoriam Tóth Béla. Halasi Tükör, 1996. dec.4. Kép: László E. - Pásztor E. - Szakái A.: Halasi Csipke. Kkh., 1996. 25. Sz.K. Tóth György (? - ?) főbíró 1698-ban. Ebben az évben került sor a templom prédikálószékének és minden egyéb székek (padok) elkészítésére a festett, kazettás mennyezettel együtt, (padlásolása) Forrás: BKML Kh. V.201.a. I. k. 2.p., 149.p. Cs.G. Tóth János (Kkh., 1826. szept. 20. - Kkh., 1910. júl. 19.) mérnök. Pesten végezte egyetemi tanulmányait és szerzett mérnöki diplomát. 1848- 49-ben részt vett a magyar szabadságharcban, mint tüzér százados. Aradnál találkozott Kossuth Lajossal, mikor jelentette neki az orosz csapatok fenyegető előnyomulását. Az 1850-es években, mint mérnök részt vett Kkh. határának tagosításában. Ezután felhagyott a mérnöki tevékenységgel és földbirtokaival foglalkozott. 1857-ben feleségül vette Zseny Krisztinát. Később a Kossuth u. 29. alatti Tóth-házba költöztek. (Ez korábban Zseny- ház.) Köztiszteletben álló emberként Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának és állandó választmányának, valamint Kis1996. nov. 5.) rajztanár,
