Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
240 KISKUNHALAS ALMANACH Тагу István (1761. jún. 1. - 1836. jún. 25.) főbíró. Felesége: Thorma Mária (1768. márc. 30- 1835. márc. 17.) Gyermekük: Gerzson (1808). A tanács tagja 1788-, törvényszéki táblabíró, Református Egyház Tanács tag. Tizenkétszer volt főbíró 1800. nov. 9.-1801. nov. 1., 1806. nov. 2,- 1807. nov. 1., 1807. nov. 1.-1808. okt. 30., 1808. okt. 30.-1809. nov. 5., 1812. nov. 1.-1813. okt. 31., 1813. okt. 31.-1814. okt. 30., 1817. nov. 2.-1818. nov. 1., 1820. okt. 29.-1821. okt. 28., 1821. okt. 28.-1822. nov. 3., 1829. nov. 1.-1830. okt. 31., 1832. nov. 4.-1833. nov. 3., 1833. nov. 3.-1834. nov. 2.1825-ben idősödésével együtt járó gyengélkedései tekintetéből kívánt visszavonulni a tanács nem járult hozzá. Az 1813. évi fegyverkezéshez a város állított toborzás útján 42 katonát, és fizetett a beszolgáltatandó terményekért 2890 váltó forintot, s a nádor huszárezredbe adott 14 katonát és lovat. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: BKML Kh. V.201 .а. XVI. к. 167.p„ XX. k. 92, 170, 294.p., XXII. к. 434.p„ XXIV. k. 93.p„ XXVI. k. 327-p., XXVIII. к. З26.р., XXX. k. 140.p., XXXIV. k. 155.p., XXXVI. k. 254,263.p.; Nagy Szeder István: Kkh. város története II. 134.; Ferró Róza 2000. 89.; Bánkiné 2001.16. Cs.G. Тагу Gerzson (1801 - 1867) főbíró. Felesége: Vedres Piroska. Gyermekeik: Gusztáv, Dénes (1829), Matild (1831), Gyula (1834). Főbíró 1867. ápr. 28-tól. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Nagy Szeder István 1936. 341.; Ferró Róza 2000. Kép: Kiskunhalas története 2. Kkh., 2001. 30. színes kép; TJM 65.27.3. Cs.G. Taxonyi István (Győr ? - ?) főbíró. Főjegyző 1755-1769. Főbíró 1774. nov. 1.-1775. nov. 1., 1775. nov. 1.-1776. nov. 1. Forrás: BKML Kh. V.201.a. IX. k. l.,77.p.; Nagy Szeder István 1936. 342. Cs.G. Tegzes János (? - ?) birtokos, főbíró. Feltehetően a város harmadik újratelepülésekor érkezett Baranyából 1626-ban. A város főbírája 1636- ban. Ebben az évben az egri török divánnál járt. (Tegzős Jánosnak írva.) A 17. századi Halas leggazdagabb családjának őse. Forrás: BKML Kh. Török kori oklevelek I. (Halas); Szilády Áron és Szilágyi Sándor: Török-Magyar-Kori Történelmi emlékek Magyarországon II. 361-362.; Vargha Zoltán: A Tegzes család. (=Magyar Családtörténeti Szemle 1940. VI. évf. VII. szám. 145-149.; Kiskunhalas története 1. Kkh., 2000. 328- 338. Cs.G. Tegzes János (? - ?) főbíró. Felesége: Simonyi Kata. Esküvő:? 4 gyermekük született (István, Gergely, János, Panna) Az 1636-ban főbíró Tegzes János fia, 1667-ben Halason főbíró. 1676. aug. 1. Tamás öccsével megveszi Vadkert, Csábor és Böszérpusztákat. 1677. márc. 11-én nemeslevelet szereztek, melyet Pest vármegye 1691-ben hirdet ki. 1699-ben bérli Kiskőrös pusztát. Forrás: BKML Kh. V.20 La. I. k. 147.p.; Vargha Zoltán: A Tegzes család. 1940. Cs.G. Tegzes János (1750 - ?) főbíró. Gyermekei: János (1784), Lajos (1787). Főbíró 1809. nov. 5.- 1810. nov. 1. A főbírót helyettesíti 1815-ben volt helyettes bíró (Nagy Szeder István szerint) Forrás: BKML Kh. V.20 La. XX. k. 437.; Nagy Szeder István 1936.341. Cs.G. Teleki Mihály (Bp., 1896. ápr. 20. - London, 1991. aug. 20.) gróf, Kiskunhalas város országgyűlésiképviselője 1935 és 1944 között. 1939-ben Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők és Díszpolgárok című fejezetében. Thorma Imre (? - ?) főbíró 1853. okt. 29-1855. ápr. 30. Forrás: BKML Kh. V.244.C. XLVIII. k. 290.p.; Nagy Szeder István 1936.341. Cs.G. Thorma János (Kkh., 1870. ápr. 24. - Nagybánya, 1937. dec. 5.) festőművész. Halason született, gyerekkorában Jászberényben élt. 1884-től lakott Nagybányán. Thormát a származás, az itt maradt rokonság, az édesanyjával itt töltött hetek, s később az évenként rendszeresen megismétlődő látogatások kötötték Halashoz. Az érettségit követően 1887- ben a Mintarajziskolá- ban Székely Bertalannál tanult. 1888-ban Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott. 1892-ben Párizsban a Julian Akadémián tanult. Ebben az évadban festette első jelentős képét, a Szenvedőket. (MNG). 1893-1896 között festette leghíresebb művét, a rendkívüli alapossággal készült Aradi vértanúkat (MNG, de Halason TJM- ban kiállítva), a legnagyobb méretű magyar történelmi képek egyikét. Ezt témája miatt nem engedték a hivatalos millenniumi kiállításon bemutatni. A külön kiállítás óriási sikert és ismertséget eredményezett. 1896-ban részt vett a nagybányai
