Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
238 KISKUNHALAS ALMANACH Szőke László (Kecskemét, 1911. dec. 28. - Kkh., 2000. jún. 4.) dr., karnagy. Tekintélyes gazdacsaládból származott. Kecskeméten érettségizett, a Zeneművészeti Főiskolát (Nemzeti Zenede) 1935- ben végezte el. 1936- ban Kecskeméten tanított, 1936-ban a halasi gimnázium épületében működő Zeneiskola igazgatója volt Wilhel- mus Flenry előtt. 1937- ben a halasi Ref. Egyház orgonista kántorrá választotta. Feladata volt a gimnáziumi ének- és zenetanítás, a ref. polgári leányiskolában énektanítás, énekkarok szervezése és azoknak jeles alkalmakon való szerepeltetése. A városi Zenekedvelők Egyesületének zenekarát föl- fej lesztette és éveken át vezette, több nagysikerű hangversenyen szerepeltette. Újjászervezte a Városi Erkel Ferenc kórust. A református egyházi énekkart kibővítette, egyházi és egyéb ünnepi alkalmakkor gyakran megszólaltatta úgy a nagylétszámú felnőttkart, mint a gimnazista és polgárista diákokból összevont énekkart. Több nagysikerű egyházi és világi hangversenyt tartott. Saját szerzeményeiből bemutatásra kerültek zongoraszólók, orgonára írt darabok, melyekből több önálló hangversenyt hallhatott a város közönsége. A gimnázium énekkarával, a Kodály kórussal vidéken is fölléptek nagy sikerrel, Kodály műveket megszólaltatva. 1950 után visszavonult, csak egyházi, kántori állást vállalva. 1995-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a 60 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységét elismerte és gyémánt oklevéllel tüntette ki. Nős volt, felesége a halasi Sokét család leánya Erzsébet volt, három gyermekük született. Sírja a régi református temetőben található. Kép: TJM 20850. D.M. Szuper Lajos (Kkh., 1837 - 1904. okt. 21.) dr., honvéd főtörzsorvos. Régi halasi család tagja. Az 1862-63-as tanévban a halasi ref. algimnázium tanára volt. Megjelent munkája: A keszthelyi hévviz (Magyar orvosok munkálatai. XI.). Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Nagy Szeder István 1936.111. Gy. A. Szuper Károly (Kkh., 1821. máj. 28. - Bp., 1892. nov. 20.) színész, igazgató. Eredetileg filozófiát hallgatott. Színi pályáját 1838-ban Halason kezdte, aztán folytatta a korabeli színészek vándoréletét. 1839-ben Fekete Gábor társulatánál Szabadkán Szigligeti Dienes című drámájában játszik és ennek a társulatnak már a következő évben elsőrendű tagja volt. Majd kisebb-nagyobb városokban szerepelt, mindenütt a közönség elismerése mellett. A forradalom híveként megírta j Tömeges népfelkelés című agitációs színdarabját, melyet 1848. dec. 17-én Kecskeméten adtak elő. Barátság fűzte Petőfihez, aki 1842. nov. 10.-én a Szabó József féle székesfehérvári társulatnál az ő közbenjárására, ajánlására színészként léphetett fel. Barátságuk a költő haláláig nem szakadt meg. Az 1849. évet, mint honvéd verekedte végig. A szabadságharc leverése után, az 50-es évek elején Szőllősy Mihállyal együtt színtársulatot szervezett. Sok bujdosó honvéd színész nála talált menedéket. A tengődő vidéki színjátszás körülményei között magasabb színvonalra törekedett és úgy is mint színész, úgy is mint igazgató nagy érdemeket szerzett a színészet terén. Utolsó éveiben a Bp-i Nemzeti Színház, az Operaház, illetve az Országos Színészegyesület pénztámoka volt. Emlékét utca őrzi. Müve: Szuper Károly színészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte és 1889-ben Bp-en Váli Béla adta ki. Irodalom: MÉL 806. 1969.; Révai Nagy Lexikona XVII. 771. Bp., 1925.; A Pallas Nagy Lexikona XV. Bp., 1897. 854. Kép: TJM14747. V.F. Szűry Sándor (? - ?) főbíró 1785. nov. 1. - 1786. nov. L, 1786. nov. 1. - 1787. nov. L, 1804. nov. 1. - 1805. nov. 4. Perceptor (adószedő) 1775- 76, másodbíró 1778-79. Forrás: BKML Kh. V.201 .a. XI. k. 774.p., XII. k. 1 ,p„ XVIII. k. 270.p.; Bánkiné 2001.29. Cs.G. Szűts József (Nagykőrös, 1874. aug. 10. - Kkh., 1919. aug. 5.) tanító, szociáldemokrata politikus. Parasztszülők gyermeke. Nagykőrösön szerzett tanítói oklevelet. Képesítése után Gomba községben kezdte meg működését helyettes tanítóként. 1892-ben Lovas- berénybe került segédtanítónak, majd Tahitót- falura, ahol 1894-ig tanított. A következő évtől kinevezték Szigetszent- miklósra, ahol öt évig tanított. Ezután az Alsófehér megyei Visegrádra került. Az itt töltött hét év alatt bontakozott ki népművelői és ismeretterjesztői te-
