Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 233 lapokban. Munkatársa volt a N éptanítók Lapj a és a Népnevelők Lapja folyóiratnak. Az Országos Egészségügyi Egyesület 1893. júl. 15-én a közegészségügy érdekében kifejtett tevékenységéért 50 korona jutalomdíjat utalványozott részére. 1902. ápr. 10-én ismét megnősült, felesége Papp Mária óvónő lett. Az ipariskolában, mint református vallástanító, a református főgimnáziumban 4 évig, mint tornatanár működött. A Halasi Gazdasági Bank Rt. Igazgatóságának 35 évig volt tagja, a Halasi Úri Kaszinó könyvtárát kevés megszakítással 44 évig kezelte. Hosszabb ideig volt Halas város képviselőtestületének megválasztott tagja. A Kkh-i Önsegélyező Szövetkezetnek 30 éven keresztül volt a könyvelője. 1912-ben, 36 évi pedagógiai szolgálat után ment nyugdíjba. A régi református öregtemetőben nyugszik. Irodalom: Gszel- mann Ádám: Elemi oktatás története Kiskunhalason, 1913-ig. (Kézirat) 1985.; Erdész Gusztáv közlése. Kép: TJM 20839. G.Á.-L.Gy. Szász Károly szemerjai (Nagyenyed, 1829. jún.15. - Bp., 1905. okt. 15.) ref. lelkész, püspök, műfordító, egyházi író. Apja Szász Károly a nagyenyedi kollégium híres jogtanára, anyja Münstermann Franciska. Középiskoláit szülővárosában és Kolozsváron végezte. 1848-ban Bp.-re költözött, ahová apját államtitkárnak nevezték ki, s ő az egyetemen matematikai előadásokat hallgatott. 1849-ben apjával együtt követte a kormányt Debrecenbe, s ott fogalmazóvá nevezték ki a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba. Ezután katonai szolgálatba lépett, s káplárként, majd hadnagyként vett részt a szabadságharcban. A bukás után bujkált, nevelősködött. 1851-ben papi vizsgát tett. 1851-től Nagykőrösön, 1853-54-ben Kecskeméten matematika tanár. 1854-től Kézdi- vásárhelyen, 1857-től Kunszentmiklóson, 1863- tól Szabadszálláson lelkész volt. 1852-ben feleségül vette unokahúgát, Szász Pólát, (Iduna), aki még nagykőrösi éveiben meghalt. Második felesége halasi leány, Bibó Antónia volt. Ezért is pályázott a halasi szószékre Szilády László halála után 1863-ban, mert feleségének tekintélyes birtokos rokonai voltak itt. De a köznép nem őt, hanem Szilády Áront, Szilády László fiát választotta meg, jóllehet Szász Károly már tagja volt az Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és 8 évvel volt idősebb Szilády Áronnál. Szász Károly 1865-től Deák-párti országgyűlési képviselő, 1867-ben Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztálytanácsos, majd miniszteri tanácsos. A Tudományos Akadémiának 1858-tól, a Kisfaludy Társaságnak 1860-tól tagja, 1882-ben a bp-i egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1884-ben a Dunamelléki Ref. Egyházkerület püspöke lett. Mint új püspök 1884 és 1893 között püspöki vi- zitálást tartott az Egyházkerület gyülekezeteiben, mintegy 280 helyen. Ezen az útján kísérője Szilády Áron egyházmegyei főjegyző (ami püspökhelyettesi rangot jelentett) kalauzolta. Püspöklátogatásaiból Ván Benjámin a moravicait elbeszélésében örökítette meg. Szász Károly sokat tartózkodott Halason felesége rokonai körében, különösen a nyári hónapokban. Itt a vidéki csendben végezte irodalmi tevékenységét, itt fordította Dantét is. Barátságban volt a város vezetőivel, a gimnázium tanáraival, és főként Szilády Áronnal, akinek sok esetben segítségére volt az új gimnázium felépítésében. A gimnázium sorsát szívügyének tekintette, az új épületet ő avatta fel. Gyermekei, unokái szívesen emlékeztek a Halason töltött időkre, ami 27 éven át tartott. A város 1929-ben utcát nevezett el róla, egykori lakóházát emléktáblával jelölték meg. A gimnázium önképzőköre 1906-ban a Szász Károly nevet vette fel. Szász Károly sírja a Kerepesi temetőben van. Irodalmi tevékenységgel 17 éves kora óta foglalkozott, 1847 táján rendszeresen publikált különböző lapokban, a forradalmi időkben hazafias verseivel szerepelt. Számos egyházi jellegű munkája és tankönyve jelent meg. Lírájában a családi élet, a vallásos és hazafias érzés hangja szólal meg. Rendkívül széleskörű műfordítói munkásságot fejtett ki, többek között Shakespeare, Goethe, Schiller, V. Hugo, Béranger, Tennyson műveiből fordított magyarra. Dante isteni színjátékát ő forditotta le teljes terjedelmében. A Szilády Áron Társaság 2000. márc.-ban emlék- konferenciát rendezett Szász Károlyról, melyen dédunokája Varga Domokos iró tartott megemlékezést. Átadta továbbá nagyanyjának, Varga Gyu- láné Szász Póla levelezésének azon részét, ami Halasról szól, s a püspök életébe betekintést adhat (kézirat). Főbb müvei: Szász Károly költeményei (1861); Trencséni Csák (eposz, 1861); Heródes (1867); Álmos (dráma 1870); Salamon (1878); A világ nagy eposzai (I-II. 1881-82); Szász Károly kisebb költeményei (1883); Schiller (élet- és jellemrajz 1887); Attila halála (dráma 1893); Szász Károly művei (válogatta és sajtó alá rendezte Ravasz László 1930). Emlékét emléktábla és utca őrzi. Irodalom: Novák Sándor: Sz.K. élete és művei 1904; Vasárnapi Újság 1905/43; Beöthy Zsolt:
