Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 229 propdeutisch klinischen Standpunkte (1877). Irodalom: Magyar Zsidó Lexikon. Bp., 1929. 809. V.F. Strasser Olga (Dunapataj, 1905. május 21. - 1944) Kalocsán az érseki római katolikus tanítóképzőben szerzett oklevelet 1923-ban. Később elvégezte a testnevelési főiskola továbbképző tanfolyamát is. Kecelen az izraelita elemi iskolában kezdte meg tanítói pályáját helyettesítőként az 1923-1924. tanévben. 1924-ben hívta meg az iskolaszék a kkh-i izraelita elemi népiskolához a fiatal, jól képzett, ambiciózus tanítónőt az első és második osztály vezetésére. Ugyanakkor rábízták a város két polgári leányiskolájában az izraelita hitoktatást is. 1924. szept.-ben került Halasra, s itt dolgozott 1944. márc.-nak végéig. 1932-ben fékhez ment Schütz Jenő zenetanárhoz. Becsületes, szorgalmas, lelkiismeretes és eredményes munkát végző pedagógus volt. Az állami felügyeletet ellátó tanulmányi felügyelő is mindig elismeréssel nyugtázta tevékenységét. Jelentős szerepe volt abban, hogy a két világháború közötti időben az iskolát, annak munkáját elismerték és nem izraelita vallású tanulók is szívesen látogatták. Jól beszélt németül is. A nehéz időkben is helytállt, teljes sorsközösséget vállalva tanítványaival, azok szüleivel és a hitközség tagjaival. A holokauszt áldozata lett. G.Á. Sulyok István (Horgos, 1883. júl. 3. - Kkh., 1980. júl. 3.) Apja a római katolikus vallású Sulyok Mihály öt holdat müveit meg. Anyja Kovács Piroska négy gyermekét nevelte. Sulyok István 1907-ben Bácsalmáson kötött házasságot, felesége Neszvecskó Erzsébet (1890-1990). Hat gyermekük született, de csak ketten élték meg a felnőttkort: Mária (1920), Júlia (1922). Hat elemit végzett szülőfalujában, majd dolgozni kezdett. Előbb a szegedi Kas kávéházban kifutófiú, majd 1902-ben egy bécsújhelyi uradalomban lovász lett. Hároméves katonai szolgálata után Bo- rotán telepedett le és gazdálkodni kezdett. Birtokán gyümölcstermesztéssel és almanemesítéssel foglalkozott. Az első világháborúban a román fronton katona, hadifogságba esett. Innen 1918- ban érkezett haza. 1927-ben Bácsalmásra költöztek, ahol szőlőművelésbe fogott, faiskolát létesített. Bekapcsolódott a helyi közéletbe, tagja lett a helyi olvasókörnek, megválasztották hegybírónak, újságcikkei jelentek meg az Igazság, a Magyar Ugar, a Föld, a Felső Bácska, a Bajai Kis Újság c. lapokban. Az 1930-as években belépett a Nemzeti Egység Pártja helyi csoportjába, majd a körzeti vezetőségbe is beválasztották. 1944-ben segítséget nyújtott a származásuk miatt üldözötteknek. 1945- ben tagja lett a Független Kisgazdapártnak, megválasztották a bácsalmási járási szervezet elnökének. 1947 nyarán a Magyar Függetlenségi Párthoz csatlakozott, képviselőjelöltséget vállalt. Az 1947. aug. 31-én megrendezett országgyűlési választásokon a Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyei választókerületben parlamenti mandátumot szerzett. Az Országos Választási Bizottság 1947. nov. 20-án az MFP mandátumainak megsemmisítésekor parlamenti megbízatását megszüntette. Végleg visszavonult a közéleti szerepléstől. 1952-ben házának nagy részét államosították, ezért Nemesnádudvaron élő lányához költöztek, majd Csengődre mentek, ahol újra kezdte gyümölcskertészetét. Az 1956-os forradalom alatt írt verseit lakóhelyén térj esztették. 1957. márc-ban letartóztatták, a kiskőrösi laktanyába internálták. Bácsalmásra visszaköltözését megtagadták, Kkh.- on telepedtek le. Kép: TJM 20779. Sz.R. Suss man. Sofer (Pozsony, 1828 - Paks, 1902. okt. 10.) főrabbi. Héber neve Eliezer. 1856-1886 között a Kkh-i Izraelita Hitközség főrabbija. A hitközség kegyeletes intézményeinek és jótékony egyleteinek alapítása legnagyobbrészt az 6 nevéhez fűződik. Nemcsak mint hitszónok, de mint zsidó tudós és tudományos író is a kor- és kartársai között az első helyek egyikét foglalta el, s ezen a téren az ország határain kívül is tekintélynek számított. 1886 közepétől megvált halasi állásától és Paksra került, ahol kerületi főrabbi lett. 1902-ben hunyt el. A halasi hitközség nagy küldöttséggel képviseltette magát a végtisztességen. Emlékét emléktábla őrzi. Főbb munkái héber nyelven: Jal- kut Eliezer (Eliezer gyűjteménye); A babilóniai és jeruzsálemi talmud midrasaiból (fejtegetéseiből) 2 kötet; Jalkut Eliezer, a Zsoltárok könyvéből írás- magyarázatos szemelvények; Dameszek Eliezer (Damaskusi Eliezer), a Tóra fejezetei szerint rendezett midras-gyűjtemény. Halála után megjelent munkája: Meléoh Ketoresz (Illatszerek tára); Templomi és gyászbeszédeinek egy válogatott gyűjteménye. Irodalom: Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1902. okt. 15.; Kis-Kun-Halas 1886. márc. 14., jún. 6.; Nagy Szeder István 1936. 110.; Le- hoczki György 2001.247. L.Gy.-L.L. Sütő József (Kkh., 1905. dec. 26. - Kecskemét, 1995. dec. 28.) középiskolai tanár. Kisparaszti családból származott. Tanítói, gimnáziumi tanárai
