Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
228 KISKUNHALAS ALMANACH össze a halasi Mikár Gabriellával. 1944. aug.-ban került ezredével a keleti frontra, ahol nov.-ben súlyosan megsebesült. Passauba szállították hadikórházba. Amerikai hadifogságból 1945. okt.-ben került haza. 1946-1951 között alkalmi munkákból tartotta el háromgyerekes családját. 1951-től dolgozott az építőiparban, végigjárta a szakma mindenfokozatát. 1958-ban felvételt nyertaBp.-i Műszaki Egyetemre, amelyet 1965-ben mint építészmérnök végzett el. 1963-1979 között a Kkh.-i Járási Tanácsnál osztályvezető főmérnök. Itt teljesedik ki szakmai munkássága. A járás területén számtalan épületet tervezett, vagy vett részt a kivitelezési, műszaki ellenőrzési munkálatokban. Tervezéseinek zömét társadalmi munkában, díjmentesen végezte. Munkásságában kiemelkedő jelentőségű volt Kunfehértón a fürdő és az üdülőtelep fejlesztése, formálása. Különböző társadalmi szervezetekben is végzett tevékenységet. A Hazafias Népfront Járási Bizottságában, mint alelnök szervezte a járási parképítő programot. 1979-1981 között a Városi Tanácson műszaki ellenőr. Innen ment nyugdíjba. Sírja a katolikus temetőben található. Fontosabb halasi munkái: Népfront utcai társasházak, KISZ II. lakótelep társasházai, Bokányi u. 13-15., Köztársaság u. 6-8., Kossuth u. 6. Irodalom: TJM 20803.Kép: TJM 20850. Sz.A. Steiner Ignác (Nyitrapereszlény, 1886. okt. 16. - Kkh., 1966. dec. 6.) dr., főorvos. Középiskoláit Nyitrán, az egyetemet Bp.-en végezte 1910-ben. Pályafutását Bp.-en és Tószegen kezdte, majd a posta és gyermekmenhely orvosa lett. Az első világháborúban főorvosként szolgált. Az 1920-as évektől Kkh.-on élt és praktizált. 1944. jún. 16-án deportálták, ahonnan 1945. jún. 26-án tért vissza. Orvosi teendői mellett példásan vezette a Kkh.-i Izraelita Hitközség életét. Az 1950-es évektől egészen nyugdíjazásáig a szakorvosi rendelő szakfőorvosaként dolgozott. 1961. okt. 15-én, 75. születésnapja alkalmából ünnepélyesen köszöntötték az arany diplomás főorvost a hely i zsidóság vezetői (Práger Sándor, dr. Kálmán József, Grósz Ferenc), a szegedi főrabbi (dr. Schindler József) és a Magyar Izraeliták Országos Képviselete. 1966- ban hunyt el. Sírja az izraelita temetőben található. Irodalom: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Általános Ismertetője és Címtára II. Bp., 1930.23.; Le- hoczki György 2001.247-248. L.Gy. Steöszel József rapéni (Gyöngyös, 1754. okt. 9. - Jászberény, 1815. máj. 21.) nádori főkapitány, királyi kamarás. József nádor 1798. júl. 27-én nevezte ki nádori főkapitánynak. 1798-1815 között viselte ezt a tisztséget. Jászberényben a Nagytemplom alatti kriptába helyezték végső nyugalomba. Irodalom: Sugámé Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 1995. 82- 83. Sz.A. Stepanek Ernő (Cegléd, 1881. jan. 21. - Kkh., 1934. aug. 8.) gimnáziumi rajztanár, festő, csip- I ketervező. Apja állomásfőnök, aki családjával együtt 1892-ben költözött Kkh.-ra. Művészi tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Benczúr Gyula, Hollós Károly és Postei- I ner Gyula növendéke. 1903-ban rajztanári okle- I velet szerzett és Maros- I vásárhelyen, majd Szabadkán és Kassán helyezkedett el. Dékáni Árpád távozását követően 1906.szept. l-jétől került Kkh- ra a Református Gimnáziumba rajztanárnak. 1914- től főleg olaj és pasztell tájképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Többször megörökítette a jellegzetes városkörnyéki tájakat, a halasi utcákat és szélmalmokat. Portréi közül a jelentősebbek Bessenyei Istvánról, Szilády Áronról készültek. Az 1910-es évek elejétől számtalan halasi csipketervet készített. Az ő tervei, elképzelése alapján alakult ki a halasi csipke jellegzetes klasszicizáló stílusa és ornamentikája, amellyel a csipke második periódusának világsikerét és népszerűségét elérte (Julianna holland királynő csipkéje; Kiskunhalas városcímere). Nagy zenekedvelő volt. A régi református temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét emléktábla és utca őrzi. Nyomtatott művei: Mértan, (1914); Halasi nóták, (1917). Egyéni kiállítás: Református Gimnázium (Kkh., 1917); Thorma János Múzeum (Kkh., 1961). Irodalom: Gimnázium Értesítője 1934-35.; Nagy Czirok László - Vorák József 1965. 378.; Magyar Festők és grafikusok adattára (Szeged, 1988.); László Emőke - Pásztor Emese - Szakái Aurél: Halasi csipke. Kkh., 1996. Kép: TJM14919. Sz.K.-G.A. Stern Sámuel (Kkh., 1839. szept. 16. - Bécs, 1900 körül) orvos, a bécsi orvostudományi egyetem rendes tanára. A prágai és bécsi egyetemeken tanult, ezek elvégzése után a bécsi közkórház orvosa, majd 1863-tól egyetemi magántanár, 1870- től pedig rendes egyetemi tanára lett a klinikai pro- paedeutikának. Főbb művei: Beitrage zur Kenntnis der Funktionen des Nervensystems (1868); Die propdeutische Klinik als selbstndiges theoretischmedizinische Forschungs Institut (1870); Diagnostic der Brustkrankheiten von
