Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 219 in Latinum per... versa. (Pest, 1810); A tanuló és beteges emberekhez való tudósítása, t. i. hogy miképpen kellessék az egészségnek fenntartására és visszaállítására vigyázni. (Tissot M. P. Után németből fordította, Pest, 1810); A bábamesterséget tárgyazó katechismus, az az: kérdésekbe és feleletekbe foglalt oktatás, az együgyűbb és falusi bábaasszonyoknak, nemkülönben minden renden levő asszonyságoknak és falusi bábáskodó seborvosoknak a számára, közhaszonra kidolgozott és elkészített (Pest, 1814); Értekezés az orvosi tudomány kezdetéről, annak díszéről és a polgári társaságba való hasznos befolyásáról orvosoknak és nem orvosoknak a számára (Pest, 1824); A díszes nőtelenségről és annak megtartása módjáról (Pest, 1824). Emlékét utca őrzi. Irodalom: Szinnyei 10. 1905. 888-889.; Nagy Szeder István 1936.103. Gy.A Peti Sándor (Kkh., 1898. nov. 6. - Bp., 1973, ápr. 6.) színész, érdemes művész. Iskoláit Halason végezte. Rózsahegyi Kálmánnál tanult és 1921- ben lett színész. Az Apolló Kabaré, az Andrássy úti Szinház és az Unió Színház tagja volt. Filmezett Berlinben is. Hazatérése után 1928-ban a Magyar Színházban, 1929-1970 között a Vígszínházban, 1945 után a Nemzeti Színházban játszott. 1956 után a Petőfi Színház, a Jókai Színház illetve a Thália Színház tagja volt. Kis termetű, jellegzetes, kissé vontatott beszédű karakterkomikus volt. Alkalma nyílt emlékezetes színpadi alakításokra. (Viharos alkonyat - matróz, Svejk - címszerep, Tóték - kézbesítő stb.) 1929-1970 között filmezett Bp-en. Közel száz magyar filmben szerepelt, többségében kitűnő epizódszerepekben láthatta a közönség. Filmjeinek listáját lásd a Filmlexikonban. Irodalom: Új filmlexikon. 2.1971. H.E. Pósfai János (Kiskunlacháza, 1778. jún. 3. - ?) református lelkész. Fontos halasi cikke a Kunokról és azoknak egyik hajdani anyavárosáról Halasról való értekezés (Tudományos Gyűjtemény 1821. X. 3.). Ismerte és felhasználta ehhez Tooth János kéziratban lévő Kiskunhalas történetét. Munkái: Útmutatás, hogy vehetni munkába legkönnyebb móddal a Budán 1807-ben tartatott országgyűlésének 20-dik törvényczikkelyét, mely a magyar- országi homokos puszták haszonra fordíttatását sürgeti. (Buda, 1809.); Három tábla rajzzal. Rövid oktatás a szőlőmívelésről és a bor, pálinka és eczet készítéséről. (Buda, 1815.); Magyar szógyűjteménye a tudományos akadémia birtokába jutott. Irodalom: Szinnyei 11.1906.77-78. Sz.S. Práger Ábrahám (Kkh., kb. 1819 - ?) orvos, honvéd százados. A halasi Práger családból származott. 1837-ben végzett a halasi gimnáziumban, mint legelső izraelita tanuló. Pesten avatták orvosdoktorrá. Az 1848-49-es szabadságharcban százados főorvos. 1875-ben nyugdíjas ezredorvos. Emlékét utca őrzi Kkh.-on. Forrás: Zámbó Aurél 1934. 14.; Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1992. dec. 14. (=Polgármesteri Hivatal Kkh.) Sz.A. Práger Ferenc (Kkh., 1853? - Kkh., 1920. szept. 19.) nyomdatulajdonos, lapkiadó. Gimnáziumi tanulmányait Halason és Bp-en végezte, majd felsőkereskedelmi iskolai végzettséget szerzett. Ezután visszajött Halasra és édesapja birtokán gazdálkodott. 1880-ban alapította meg nyomdáját. О volt az első képeslapkiadó. Nála jelent meg 1882- ben Korda Imre szerkesztésében a Halasi Újság, amelynek megszűnése után Hofmeister Judával együtt megalapította a Kiskunhalas című társadalmi hetilapot. Ennek megszűnése után a Kunhalas című ugyancsak társadalmi hetilapot indította el, amelyet először ő, majd Hermán Ferenc volt országgyűlési képviselő szerkesztett. 1901. ápr. 3-án alapította a Kiskun-Halas Helyi Értesítője című társadalmi heti néplapot, amelyet élete végéig szerkesztett. Sírja az izraelita temetőben található. Irodalom: Horváth Etelka: Kiskunhalas sajtóbibliográfiája 1882 - 1993. (= Halasi Téka 13. Kkh., 1993. 44.); Szakái Aurél: Üdvözlet Kiskunhalasról. 2000.7-8. H.E. Práger Miklós (Kkh., 1924. júl. 21. - Bp., 1984. márc. 9.) könyvtáros, bibliográfus, könyv- kereskedő. Bp.-en joghallgató volt, de három alapvizsga letétele után 1928-tól könyvkereskedő gyakornokként a Vájná és Bokor cégnél dolgozott, majd 1930-ban a Martos cég alkalmazottja. 1931- ben Lipcsében a Deutsche Buchandler Lehranstalt hallgatója. 1934-től 1944-ig a Ranschburg antikváriumban dolgozott. 1944-ben munkaszolgálatos, 1945-től a Szikra könyvesbolt munkatársa. 1948. szept.-től a Munkásmozgalmi Intézet könyvtárosa. 1969-től nyugdíjas. Bibliográfiáiban a hazai munkásmozgalom dokumentumait dolgozta fel. Széleskörű kultúrtörténeti és bibliográfiai ismereteit 1960-1978 között az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségében is hasznosította. Főbb művei: Marx és Engels műveinek magyar bibliográfiája (Bp., 1953); A Magyar Tanácsköztársaság sajtójának bibliográfiája. (Bp., I960).; Marx és Engels művei magyarországi kiadásának bibliográfiája 1945-1965. (Bp., 1966) Irodalom: Varga Sándor: P.M. nyolc évtizedes életútja (Olvasó Nép, 1985.4. szám); MÉL 1994. 731. V.F. Prónay György (Tápióság, 1887. márc. 21. - Gödöllő, 1968. dec. 19.) báró, dr., Kiskunhalas város nemzetgyűlési képviselője 1922 és 1927 kő-
