Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 1. Kiskunhalas rövid bemutatása Szakái Aurél
18 SZAKÁL AURÉL Kiskunhalasnak igazi hímevet a halasi csipke hozott. A régi századfordulón sikeres kísérletek történtek a magyar varrott csipke létrehozására. Valamennyit felülmúlta a leheletfínomságú halasi csipke. 1902-es megszületésére a csipkeművészet és a népművészet is hatott. Különlegességére jellemző, hogy a világ legfinomabb lencémájából készítik, súlyra számítva az aranynál értékesebb. Létrejötte Dékáni Árpád helyi gimnáziumi rajztanár, iparművész nevéhez fűződik. Az ő terveit valósította meg Markovits Mária csipkevarró olyan magas művészi színvonalon, hogy a halasi csipke méltó versenytársa lett a velencei és a brüsszeli csipkének. Az 1904- ben rendezett St. Louis-i világkiállításon, 1937-ben a párizsi kézműipari világkiállításon és 1958-ban a brüsszeli világkiállításon is nagydíjjal tüntették ki. Dékáni helyét a tervezésben 1910 körül Stepanek Ernő festőművész "vette át. (Lásd Kiskunhalas almanach: Kiskunhalas, a csipke városa.) A századfordulón a gazdasági fellendülés és társadalmi modernizáció építkezési hullámot eredményezett. A kevés korábbi barokk és klasszicista épület mellett sorra épültek a modernebb középületek és polgárházak. Természetesen több ipari épület (gőzmalom, téglagyár, villanygyár) és kövesút is készült. Kiskunhalas vasúti csomópont lett, mert kelet és nyugat felé is épült vasút. (Kiskunhalas-Bácsalmás- Regőce 1903; Kiskunhalas-Kiskunmajsa-Kiskunfélegyháza, 1912) A lakosság száma 1910-re eléri a 25000 főt. (Lásd Kiskunhalas almanach: Látnivalók; Szobrok.) A város fejlődését célzó további tervek megvalósitását több évtizedig megakasztotta, lelassította az első világháború kitörése. A frontok messze húzódtak, de több mint ezer hősi halottat vesztett a település. Emléküket az 1926-ban állított „Hősök szobra” nevű emlékmű őrzi. 1918 forradalmi ősze után 1919 tavaszán itt is megalakult a direktórium. Az eseménysor végén 1919. augusztus 9-én a fehérterror nyolc halasi kommunista mártír életét oltotta ki. 1918-1919-ben Kiskunhalastól délre húzódott a demarkációs vonal. Ezzel Halas új helyzetbe került, határváros lett. Ennek következményeként később sorra épültek fel a laktanyák. A két világháború között burkolatot kaptak a fontosabb utcák. Megépült a Csipkeház, a katolikus polgári iskola, két mezőgazdasági iskola és intemátus, tanyai iskolák és csecsmőotthonok, két laktanya, állami pincészet. Bővült a kórház, elkészült a sóstói és a fehértói strand. A lakásínség enyhítésére lakások, bérházak, lakóházak készültek. A gazdasági élet erőteljesebb fellendülése csak az 1930-as évek második felére jellemző. A második világháború Halason több mint ezer áldozat, zsidó mártír és hősi halott életét követelte. A magyar zsidóság 1944-es kálváriájának történetében Kiskunhalas is komor szerepet játszott. A város zsidó lakóit deportálták. 1944 október 11-én 196 fellázadt magyar munkaszolgálatos zsidó mártírt öltek meg a vasútállomásnál. Néhány nap múlva vonult át a front Kiskunhalason.
