Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
196 KISKUNHALAS ALMANACH Kép: Sütő József: Századok lelke. Kkh., 1995. 59. G.Á.-L.L. Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. - Turin, 1894. márc. 20.) politikus, államférfi. 1892- ben Kiskunhalas város díszpolgára. Emlékét szobor, emléktábla és utca őrzi. 5.6.7. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: MÉL 1967.978-981. Kovács András (? - ?) főbíró 1720-ban, másodszor 1724. ápr. 24-1725. ápr. 24. Forrás: BKMLKh. V.201.a. I.k. 149-150. p. Cs.G. Kovács István (? - ?) főbíró 1709-ben. Forrás: BKMLKh. V.20 La. I.k. 149.p. Cs.G. Kovács József (Kkh., 1866. máj. 22 - ?) református lelkész, városi tanácsnok. A középiskolát Kkh.-on végezte, majd 1890-ben Bp.-en szerzett oklevelet. Segédlelkész volt Mohácson, Tasson, Kkh.-on, valamint helyettes lelkész Gomba református gyülekezetében. 1891-1895 között Bp.-en volt hittantanár, s tizenkét évig tartalékos tábori segédlelkész. 1895-1922 között Kkh.-on, mint városi tanácsnok az anyakönyvi ügyeket és az államosításig a községi iskolák felügyeletét látta el. Tárcákat írt halasi és kunszentmiklósi lapokba, s a bp.-i Katholikus Közlönybe. Német nyelvről lefordította Henrik Drummond: A keresztyénség programja című művét (Bp., 1894). Irodalom: Nagy Szeder István 1936.97-98. Gy.A. Kovács Mihály (? - ?) főbíró 1696, 1701. Forrás: BKML Kh. V.201 .a. I. k. 148-149.p. Cs.G. Kovács Sándor (Kkh., 1872. nov. 28. - Kkh., 1919. aug. 6.) földműves. Az 1800-as évek végén kapcsolódik be a helyi munkásmozgalomba, az MSZDP 1905-ös kongresszusán küldöttként vett részt, ahol nagy tetszéssel fogadták bejelentését: "az általános sztrájkra minden pillanatban készen állunk". A szociáldemokrata párt baloldalán tevékenykedett a forradalmak idején, így a tanácsköztársaság helyi vezető szerveiben felelős beosztást kapott. A városi és a megyei tanács tagjává választották, májustól pedig a három tagú direktórium tagja lett, emellett a szocializációs bizottság tagja volt. Küldöttként részt vett a jún. 12-23-ig ülésező Tanácsok Országos Gyűlésén, ahol a gazdasági helyzet vitájában fel is szólalt, bírálva a rendeletek kijátszásának lehetőségét és a túlkapásokat. A tanácshatalom leverése után a Szegedről érkezett tiszti különítményesek elfogták, és a téglagyár mellett kivégezték. Emlékét utca őrzi. Irodalom: Küzdtünk híven a forradalomért Kecskemét, 1980. H.E. Kovács Tibor (Bp., 1914. febr. 23. - Bp„ 1987. márc. 9.) dr., jogász. Kiskunhalas város polgár- mestere 1945. jan. 9. és 1947. június 21. között. 1976-ban Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek és Díszpolgárok című fejezetében. Kovács Vince (Galgamácsa, 1886. aug. 9. - Vác, 1974. márc. 15.) dr., halasi plébános, később püspök, váci apostoli kormányzó. Édesapja Kovács József, édesanyja Oravecz Katalin. Teológiát a bécsi és bp-i egyetemeken végzett. 1910. nov. 16-án szentelték pappá. Káplán volt Ceg- lédbercel, Káló, Úri és Mindszent községekben. 1914-ben missziós lelkész volt Majsán és Ja- kabszálláson, majd Kecskeméten zárdalelkészi plébános lett, azután 1927-től administrátor Kkh- on. 1928. ápr. 29-én iktatta be dr. Hannauer István váci püspök a halasi plébánosi állásba, s rövidesen helyettes esperessé nevezte ki. Jóságos lelkű, emberszerető, szentéletű plébánosa volt Halasnak. Szentbeszédeit a gondolatok gazdagsága és a szép előadás jellemezte. Halasról 1933. jún. végén Vác- ra távozott. Kanonok, majd a váci székeskáptalan nagyprépostjaiéit. XII. Pius pápa püspökké nevezte ki. Angelo Rótta érsek, pápai nuncius szentelte püspökké Glattfelder Gyula Csanádi püspök és Oz- dóczy-Zadravecz István ferences szerzetespüspök közreműködésével 1940. szept. 22-én a váci székesegyházban. 1959-ben XXIII. János Pál pápa a váci egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki. Erről a tisztségéről 1969-ben magas kora miatt lemondott és nyugalomba vonult. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton is. Irodalom: Nagy Szeder István: Adatok Kkh. város történetéhez I. Kkh., 1924. 16-17.; Gacsári-Kiss Sándor 1991. 53. Kép: TJM 20850. L.Gy. Kozits István (19-20. század fordulója) városi mérnök, lapszerkesztő. Kkh.-on a városházán dolgozott 1894-1906 között, mint városi mérnök. 1907-1912 között a Halas c. közgazdasági és iparos hetilap főszerkesztője. Kkh. legfontosabb épületének, a szecessziós városházának építése idején városi mérnök, ez az építés emléktábláján is olvasható. Néhány városké- pileg fontos épület tervét bizonyosan ő készítette. Fő munkái: Kaszinó (1897), Weisz-ház (1901). Irodalom: Horváth Etelka: Kiskunhalas sajtóbibliográfiája 1882-1993. (=Halasi Téka 13. Kkh., 1993. 37.); Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei. Kkh., 1994. 11. 36-37. 72. Sz.S.
