Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 191 irodát nyitott előbb szülővárosában, később Bp.- en, ahol Vázsonyi Vilmos polgári demokrata pártjához csatlakozott, itt lett a választójogért küzdő demokrata tábor agilis tagja. 1900-ban Vázsonyi Vilmossal együtt szerkesztette az Új Század című folyóiratot, majd 1905-től aNép című politikai napilapot, végül 1910-től Lánczi Jenő társaságában a Szociálpolitikai Szemle című folyóirat társszerkesztője lett. Ezenkívül politikai és szociológiai tanulmányai a Világ-ban, a Magyar Hírlap-ban és szakfolyóiratokban jelentek meg. Főbb művei: Blanka (versek, Bp., 1898); A kupica bolondjai (regény, Bp., 1902). 1944-ben egy koncentrációs táborban halt meg. Irodalom: Révai Nagy Lexikona XI. Bp., 1914. 110.; Magyar Zsidó Lexikon, Bp., 1929.445.; MÉL I. Bp., 1967. 836. V.F. Kalló János (Kkh., 1907. dec. 23.-Kkh., 1982. ápr. 16.) sportoló. Helyben végezte az elemi iskola két osztályát (1913 - 1915). Amerikában élt évekig (1916-1924). A halasi református gimnáziumban érettségizett 1931-ben. Ebben az évben elkezdett járni a bp-i Testnevelési Főiskolára. Főiskolai nehézsúlyú ökölvívó bajnok (1931). A főiskolát részint anyagi okokból abbahagyta. Kkh.-on városi tisztviselő (1932-1950). Közben a Kkh.-i MOVE sportegyesület sportolója (1931- 1944). Kiemelkedő eredményeket ért el elsősorban súlylökésben és diszkoszvetésben. A Kiskun Viadalokon többszörös bajnok. Forrás: Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története. Bp., 1941. Személyi adattár 46.; Fia Kalló János közlése. Kép: TJM 20850. Sz.A. Kálmán Farkas (Városhídvég, 1838. okt. 15. - Gyoma, 1906. okt. 2.) református lelkész, zenetörténész, zeneszerző. Teológia tanulmányait Pápán végezte, majd Szabadszálláson, Halason és Vajszón volt segédlelkész. 1885-ben Gyomára hívták meg lelkésznek. Már teológus korában foglalkozott zenével, különösen az egyházi zenetörténeti tanulmányokban mélyedt el. Több cikke jelent meg a protestáns énekirodalom történetéről. Dalszerzéssel is foglalkozott. Fő művet Éneklőkar (Bp., 1880); A bártfai énekeskönyv (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881); Új magyar Athenás (Sz. Kiss Károllyal és Bierbrunner Gusztávval, Bp., 1882-1885); Kuruc világ, dalok Thaly Kálmán verseire (1904). Irodalom: MÉL 1967. 844- 845. Gy.A. Kálmán József (Kkh., 1905. máj. 5. - Bp., 1995. dec. 4.) dr., orvos. Az elemi iskola után a halasi református gimnáziumot végezte el. Jelesen érettségizett. Egyetemre Pécsre és Bécsbe (két félévet) járt. 1929. júl. 27-én avatták a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az orvostudományok doktorává. Ezután évekig Berlinben dolgozott egy női klinikán. Visszatért szülővárosába és 1933. okt.-ben magánszanatóriumot létesített a Szent Imre utca 2. alatt. A jó hírű Kálmán szanatóriumot 1944-ig vezette. Ekkor családjával egy csehországi munkatáborba deportálták. Szenvedéseik leírása három évtized múlva nyomtatásban is megjelent. 1945-ben tértek haza. A visszakapott rendelőt az államosításkor kisaj átították. Ez az intézmény lett a városi szakorvosi rendelő, ahol Kálmán József is dolgozott, mint belgyógyász és röntgen szakorvos. Dohány József főrabbi 1948-as távozása után - két évtizeden keresztül - Kálmán József tartotta össze a halasi zsidóságot, levezette az istentiszteleteket. 1974-1975-ben Grósz Lajos hitközségi elnökkel felújították a zsinagógát. A nagytudású orvos, müveit, széleslátókörű ember 1995-ben hunyt el. Sírja Bp.-en a Kozma utcai temetőben található. Fő műve: A négy kosár története. Deportálás Kiskunhalasról 1944-ben. Magyar Izraeliták Országos Képviselete 1975-76 Évkönyv. (Bp., 1976). Irodalom: Lehoczki György 2001.238. Кф: TJM 20834. Sz.A. Kamarás Gyula (Kkh., 1914. jún. 30. - Bp., 1968. máj. 31.) színész, rendező. A Színiakadémián 1936-ban végzett, majd Debrecenbe szerződött Horváth Árpád színtársulatához, itt tanulta a rendezés mesterségét. Később a Vígszínház, majd a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt. 1943-tól újra a pesti Vígszínházban játszott. А II. világháború után aNemzeti Színház, a Vígszínház, a Rádió színtársulata, a Vidám Színpad, majd az Ifjúsági, a Petőfi és a Jókai Színház voltak állomáshelyei. 1960-tól a Néphadsereg Művészegyüttesének rendezője volt. A hatvanas évek közepén a győri Kisfaludy Színházban rendezett. 1939-től szerepelt filmekben is. Nagy sikere volt a Sárga rózsa (1940) férfi főszerepében. A felszabadulás utáni magyar filmgyártás is sokat foglalkoztatta, elsősorban karakter- és intrikus szerepekben. Főbb szerepei: Hamlet (Shakespeare); Bánk bán, Bibe- rach (Katona József: Bánk bán); Petrucchio (Sha-