Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 185 A Szigeten talált sok vadcsemetét beoltotta. A halasi gyümölcskiállításon, 1880-ban nemes gyümölcseiért, szőlőiért aranyérmet és díszoklevelet kapott. 1886-ban, tanítói működésének 52. évfordulója alkalmából az iskolaszék, a volt tanítványok jubileumi ünnepséget rendeztek. A városi képviselőtestület határozatban mondott köszönetét munkájáért, illetve évi 100 forint tiszteletdíjat állapított meg részére élete végéig. Az ülésen Váry Szabó István polgármester köszöntötte, melynek befejeztével ezüst tintatartót és arany tollat adott át tisztelőinek nevében a jubiláló tanítónak. Az ünnepséget követően 120 fő részvételével bankettet rendeztek. 1885-ben ment nyugdíjba. Összesen 54 tanéven át tanított, ebből 48-at Kkh.-on. Leányának férje a volt halasi tanár, később református püspök, író, akadémikus Baksay Sándor így írt róla és családjáról: „Mérhetetlen mélységű szeretet az apánál, feláldozó jóság az anyánál, mely soha ez pillanatig magára nem, hanem mindig gyermekeire gondolt titka annak a nevelésnek, mellyel gyermekük jövőjét előkészítették s a sorsnak, melyre őket kibocsátották. Mert szárnyon van mind a három. Viktor fiuk a francia irodalom szorgalmas tanulmányozója, és sikeres ismertetője, drávafoki lelkész. Viktória leányuk Baksay Sándomé. Eszter Mészáros János cecei lelkész és Tolnai egyházmegyei főjegyző neje. Az öreg pár egy egész életen keresztül sokat megtagadott magától; vetett sírva, mint a zsoltár mondja, de aratják most gyermekeik szeretetében azt, amit vetettek. A gyász nem lépte még át házunk küszöbét. Kevés atya és anya van igy szeretve, mint ők. Öreg ember! Öreg pár! Sokáig tartson alkonyod; sokáig fényesítse azt ez a szeretetet!” Sírja az új református temető árnyas fái alatt található. Irodalom: Gszelmann Ádám: Elemi oktatás története Kiskunhalason, 1913-ig. Kézirat, 1985, 72-73.; Baksay Sándor összegyűjtött irodalmi dolgozatai II. (1917. Bp., Franklin T.) 151-153. G.Á. Hetesy Viktor (Kkh., 1844. dec. 13. - Bp., 1920. szept. 25.) református lelkész, egyházi író. Hetesy Dániel igazgató-tanító fia. A főgimnáziumot Nagykőrösön, a teológiát Kecskeméten, majd Pesten végezte. Segédlelkészként több településen működött, majd 1871-ben rendes lelkész lett Drá- vafokon, 1888-tól a csúzái, 1890-től a bácskos- suthfalvi gyülekezet élén állt. Pesti teológus korában Sándor Viktor álnév alatt írt egy 140 versből álló költeményt, amelyet A borital és kártya szenvedély káros következményeiről címmel 1864- ben egy pesti népnaptárban adott ki. A Protestáns Tudományos Szemlében (1869-72) a Kecskeméti Lelkészi Tárban (1871) és a Gyakorlati Lelkészeiben (1875-76) eredeti és franciából fordított egyházi beszédei jelentek meg. Munkatársa volt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapnak, a Somogy és a Pécs című újságoknak. Művei: A gazdag és szegény találkozása. Három prédikáció Coquereltől (ford. Kecskemét, 1870.); A drávafoki egyház évkönyve (Kaposvár, 1877); Kalauz a helvét hitvallást követők énekes könyvéhez (Bp., 1883); Egyházi beszédek (Négy kötetben. Híres francia szónokok műveiből átdolgozta és ford. Pécs, 1884- 87); Az alsóbaranya-bácsi református egyházmegye végzései 1813-1888 (Pécs, 1888); Vigasz a siralom völgyében. Vasárnapi és alkalmi imádságok. (Pécs, 1893) Irodalom: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 4.1896. H.E. Hikisch Rezső (Bp., 1876. szept. 3. - Bp., 1934. jún. 28.) építész. Tanulmányait Drezdában és Münchenben végezte. 1902-től Bp.-en működött. Több pályázatot nyert terveivel, de müvei közül kevés valósult meg. Kiemelkedő középülete a kkh- i városháza, színház, szálloda (1905-1906). A felépült reprezentatív palota máig Halas elsőszámú látványossága. Korábbi halasi alkotása még a kuruc szobor talpazata. 1919-ben műegyetemi tanárrá nevezték ki. Fontosabb művei: Szentendrei úti fővárosi elemi iskola (1910); Astoria Szálló (1913); Bécsi úti fővárosi bérházcsoport (1928); Lukács-fürdő átépítése; a soproni Hűség kapu. 1938-ban műveiből emlékkiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Irodalom: Művészeti lexikon 1935. 373.; Művészeti Lexikon 2. 1966. 382.; MÉL 1967.722.; Szakái Aurél: Kiskunhalas anno. 1994. 76-77. kép; Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei. 1994.26-29. Sz.A. Hirháger Károly (? - Kkh., 1890.) városi mérnök. Valószínűleg a halasi Hirháger családból származik. Kkh.-on a városházán dolgozott 1872- 1890 között, mint városi mérnök. Elsősorban városrendezéssel és a város vízrajzával, víz elvezetéssel foglalkozott. A városrendezési tevékenysége miatt sok méltatlan támadás érte, 1890-ben öngyilkos lett. Müvei: Kiskunhalas város vízrajzi térképe magas vízállás esetén, 1883. 1:57600 (Lásd: Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története II. 1993. 1. melléklet.) Irodalom: Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei. Kkh., 1994.11. Sz.S. Hódi Géza (Szeged, 1881. máj. 9. - Szeged, 1942. ápr. 29.) festőművész. A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede volt a mestere. Bp-i tanulmányai után Szegeden élt. 19Ó7-ben megnősült, és felesége lakhelyére költöztek Kkh.-ra. 1906-tól rendszeresen állított ki a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban és Szegeden. 1912-ben Párizsban
