Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon

184

KISKUNHALAS ALMANACH

1910-ben jelent meg könyvben. Az Ötszáz év humora c. kötetet 1942-ben szerkesztette. Különféle tudományos lapokba írt. Müvei: Petőfi tanulmányok (1910). Irodalom: Zámbó Aurél 1934. 60.; Új Idők Lexikona 1938.; Magyar Irodalmi Lexikon 1963.; Új Magyar Irodalomi Lexikon 2000.1095. D.M.

Hegedűs József (Pákozd, 1902. márc. 26. - Kkh., 1990. febr. 19.) 1926-ban került Halasra.

1927-ben Vass Molnár Eleonórát vette feleségül. 1945 után sokáig éltáblása volt a Kiskunhalasi Á.G. MEDOSZ Sport Klub sakk szakosztályának, felváltva Halász Gézával és dr. Szombati Károllyal. A csapat szakosztályvezető tisztét is betöltötte. A levelezési sakkozás is érdekelte. Külföldi levelező partnerei miatt megtanult angolul. Kiválóan értette az oroszvédelem minden rejtett változatát. A versenyekről újságírókon keresztül tudósított. Rendkívüli pedagógiai érzéke és türelme lehetővé tette, hogy a fiatal sakkozóknak saját tapasztalatából és tudásából a legtöbbet átadja. Ebből a körből került ki a kkh-i Kmetovics Erzsébet női mester (dr. Tompa Lászlóné). A református új temetőben nyugszik. A Városi Sakkszövetség 1994-ben és 1995-ben Hegedűs József emlékversenyt rendezett. Irodalom: Szécsényi Mihály: A kiskunhalasi sakkozás 1926-2000 (TJM 20.798). Kép: TJM 20850. Sz.M.

Hegedűs Kálmán (Szolnok, 1877. dec. 14. - ?) Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1910 és 1915 között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fej ezetében.

Hermán Ferenc (? - Bp.?) ügyvéd, lapkiadó. 1897-1904 között a Kun-Halas, majd a Kiskunság c. lapokat szerkesztette és adta ki. Részt vett a politikai életben, 1905-ben a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője lett. Ekkor Bp.-re költözött és ott is halt meg. Müvei: Kiskunhalas. Az állam és a jászkunok. A felirati törvény tervezete (Bp., 1904.); Kiskunhalas. A jászkun váltság- összeg megtérítése (Szabadka, 1907); A kurucz szobor (In.=Kiskunhalas R. T. város 1904. évi köz- igazgatási életéről.) Nagy Mórral, Kkh., 1905. Iro- dalom: Nagy Szeder István 1936.94. H.E.

Herpay Mihály (1720 - 1783. márc. 19.) kiskun kerületi kapitány. 1745. júl. 12-én a redemptio alkalmából Jászberényben tartott ünnepi közgyűlésen Halast Herpay Mihály kerületi hadnagy is képviselte. Belekeveredett az 1754. évi kuruc összeesküvésbe. A vizsgálati fogságban katalizált. 1755-től haláláig a halasi Herpay Mihály a kiskun kapitány. A hétéves háborúban részt vett. 1756. okt. 19-től irányította a nádor huszárezred szervezését a Kiskun Kerületben (190 fő toborzása, felszerelése). Az első század kapitánya is ő lett. A teljes nádori huszárezred 1757. máj.-ban indult a csehországi hadszíntérre. A jászkun huszárezred 1757-1763 között 11 nagy csatában és számtalan kisebb ütközetben szerepelt. Az 1766. évi halasi zendülés körüli ügyintézés egyik szereplője szintén Herpay kiskun kapitány. A halasi katolikus plébánia szervezésében és a templom építésében nagy szolgálatot tett az egyháznak. A templom számára védőszentjének, Szent Mihály főangyalnak tiszteletére oltárt ajándékozott 1770- ben. Végrendeletét 1783. febr. 12-én írta alá. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 125-129.; 1993. 22. 99-101.; Janó Ákos 1965. 277-306.; Gacsá- ri Kiss Sándor 1991. 15-18. 26. 51-52.; Kozicz János: Halasi huszárok a hétéves háborúban. (= Szakái Aurél szerk.: Halasi Múzeum Emlékkönyv 1999.); Ferró Róza 2000. 101. Kép: Kiskunhalas története 2.2000.26. színes kép; TJM 97.42.1. Sz.A.

Hetessy Dániel (Alsóörs, 1814.okt. 14.-Kkh., 1888) Szülei köznemesek voltak. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte el. Tanítója készítette fel a gimnázium első osztályának magánvizsgájára. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte el 1826- 1835 között. 1835 őszétől 8 éven át a Baranya megyei Várkonyban tanár, a református egyház rektor tanítója volt. 1939-ben feleségül vette Vass János halasi birtokos Mária nevű lányát. 1843. márc.-ban hívta meg tanítónak a halasi református egyház. A fiúiskola harmadik és negyedik osztályát tanította. A forradalom és szabadságharc idején, három hónapon át városi aljegyzői feladatkört látott el. Miután a református egyház elemi iskoláit átadta a városnak, 1870-től a községi iskola tanítója. 1875- 1889 között igazgatója volt. Igazgatósága idején vált az iskola hat évfolyamos elemi iskolává. Az 1880-as években több mint 700 gyermek oktatását és vezetését, illetve több épületben 18-20 tanító munkáját kellett irányítania. Tanítói, igazgatói munkája mellett szívesen kertészkedett. О kezdte meg Halason a gyümölcsfa nemesítést 1845-ben.