Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 173 Sándor 1991.21., 54.; Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei. 1994. 19; Szűcs Károly - Szakái Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945.2001.53. Sz.A. Fajth Tibor (Kkh., 1909. dec. 21. - Bp., 1975. máj. 13.) jogász, zenei és idegenforgalmi szakíró. Jogi doktorátust szerzett a bp-i Pázmány Péter Tudományegyetemen s közben a Nemzeti Zenedében zeneszerzést tanult Lajtha Lászlótól. 1934-1945 között fővárosi tisztviselő, 1945-től a Gazdasági Főtanács, később a Népgazdasági Tanács munkatársa volt. 1955-ben a Kiadói Főigazgatóság elnökhelyettese, 1956-tól a Népművelési Minisztérium pénzügyi főcsoportjának vezetője, 1957-től az Operaház megbízott vezetője volt. 1960-tól nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Bank titkárságát vezette. 1958-tól jelentkezett mint szakíró zenészek életrajzaival és útikönyvekkel. Művei: Giacomo Puccini (Bp., 1958.); Gioacchio Rossini (Bp., 1962.); Itália (Dombi Józseffel, Bp., 1964.); Körutazás Svájcban ( Bp., 1967.); Velence (Bp., 1970.); Svájc (Bp., 1973.); Athén (Soproni Jánossal, Bp., 1975.); Fejedelmek lantosa. Bakfark Bálint életének regénye (posztumusz, Bp., 1976.) Irodalom: MÉL 1981. H.E. Farkas Ábrahám (? - ?) főbíró 1683, 1687, 1692. Forrás: BKML Kh. V.201.a. I. k. 148. p. Cs.G. Farkas Antal (Kkh., 1900 - Novij Oszkol, 1943. jan. 17.) vezérkari alezredes. Az 1930-as években a Ludovika Akadémián tanár. A doni katasztrófa idején a 2. magyar hadseregnél a VII. hadtest vezérkari főnökének helyettese. A hadsereg vezérkarából egyedül ő vonta le a tragikus helyzet konzekvenciáit. 1943. jan. 17-én délután a Novij Oszkolba vezető úton főbe lőtte magát. Jelképes sírja Kiskunalason a római katolikus temetőben található. Megemlékező sorok a családi síron: „Távol a hazától a végtelen orosz hómezőkön hősi halált halt ifj. Farkas Antal v.k. alez”. Irodalom: Nemeskürty István Requiem egy hadseregért. Bp., 1982. 55-56. 150.; Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Bp., 1986. 311. " Sz.A. Farkas Dezső (Siklós, 1887. - Kkh., 1928. szept. 8.) zeneszerző. Az első világháború alatt katonaként került Kkh.-ra. Számos irredenta dal, többek között a Horthy-induló szerzője. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 88. H.E. Farkas Elek (Kkh., 1871. máj. 14. - Kkh., 1956. okt. 23.) fölbirtokos, a főrendiház tagja 1927-1932 között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében. Farkas Gergely (? - ?) főbíró 1697, 1700, 1711, 1712, 1717, 1722 (ápr. 24-ig), 1726. ápr. 24.-1727. ápr. 24. Az öreg városháza az ő működése alatt, 1700-ban épült. Egy 1761. ápr. 18-án tartott határjáráson a tanúk szerint: Kecelt 30-40 évvel azelőtt Farkas Gergely bírta. Forrás: BKML Kh. V.201.a. I. k. 5. 149-150. p.; Nagy Szeder István 1936. 338-339.; Nagy Szeder István: Kkh. város története II.l 993.72. Cs.G. Farkas Imre (Kkh., 1837. - Kkh., 1920.) dr., Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1887 és 1892 között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében. Farkas Sándor (? - Kkh., 1887. febr. 14.) 1862-1882-ig Kkh. város főjegyzője volt, mint városi tanácsnok hunyt el 1887-ben. Megjelent műve: Értesítés. Nagyközség, vagy rendezett tanácsú város legyen Halas? (Szabadka, 1872). Irodalom: Nagy Szeder István 1936.88. Gy.A. Fazekas Gábor (Solt, 1858. nov. 27. - Kkh., 1957. márc. 18.) földmunkás. A múlt század végén kialakult földmunkásmozgalom kkh-i résztvevője és vezetője, a Kkh.-on 1895 elején létrejött első szocialista szervezet, a Halasi Munkásképző Egylet vezetője. Kezdettől fogva a helyi arató- szrájkok, tüntetések, munkásmegmozdulások szervezői között volt. Tevékenységéért többször összeütközésbe került a hatóságokkal, osztály elleni izgatásért el is ítélték. A szociáldemokrata pártszervezetben alelnöki, a földmunkások helyi csoportjában elnöki tisztséget viselt. Az 1918. nov. 3-án megalakult munkástanács és ezt követően a néptanács tagjává választották. A tanácsköztársaság idején tagja lett a direktóriumnak, a városi tanácsnak, az intéző bizottságnak és a megyei tanácsban városát képviselte. 1919 után börtönbüntetésre ítélték. A Halason 1930 februárjában újjászerveződő Szociáldemokrata Párt egyik alapítótagja volt. Emlékét utca és intézmény őrzi. Irodalom: Küzdtünk híven a forradalomért 1980. H.E. Fazekas József (Kkh., 1904. aug. 27. - Kkh., 1980. szept. 8.) 1980-ban Kiskunhalas város Pro űrbe díjjal tüntette ki. Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Fekete Dezső (Pély, 1925. márc. 6. - Bácsalmás, 1993. márc. 15.) bibliográfus, könyvtáros, helyismereti kutató. 1951-ben került Bajára a Körzeti Könyvtárba. 1953-ban lett a Bácsalmási Járási Könyvtár vezetője. 1961-ben a bácsalmási járás megszűnt, így a Vörösmarty Mihály községi könyvtár vezetőjeként folytatta tevékenységét. Bácsalmáson kezdte meg bibliográfusi, helytörténész tevékenységét. 1973. nov. 16-tól nyugdíjba
