Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
172 KISKUNHALAS ALMANACH államosították, de felkérték, hogy továbbra is ő vezesse az üzletet. Később enyhült a politikai helyzet, a városban megkezdték az iparengedélyek kiadását. Táncsics utcai házát szanálták, és a kapott pénzért vette a Székely utcai házát. 1970. szept. 24-én újból házasságot kötött, felesége Jung Mária Terézia volt. Vele megnyitották 1972. ápr. 22-én a teljesen átépített és korszerűen berendezett Székely utcai cukrászdájukat. 1973. okt. 23-án megszületett Györgyi nevű leányuk. Sajnos Éliás Antal nem sokáig élvezhette az új cukrászda által adott örömet, mert 1996-ban meghalt. Forrás: Éliás Antal leánya, Éliás Györgyi közlése. L.Gy. Erdélyi Árpád (Kkh., 1909. júl. 25. - Kkh., 1967. jún 17.) dr., orvos. Elemi és középiskolai tanulmányait Halason végezte, majd a Bp.-i Orvostudományi Egyetemen tanult tovább. 1934. jún. 15-én kapta meg a diplomáját. 1935-ben a tényleges katonai idejének második felét katonai kórházban töltötte. Szülei áldozatkészségéből 1935. szept. 1-jétől továbbképezhette magát a Debreceni Belklinikán, előbb, mint gyakornok, majd 1940. szept. 1-jétől 1942. dec. 31-ig, mint tanársegéd. A közbeeső időben, 1939-ben hat hónapot, mint orvoshadnagy katona szolgált Debrecenben. 1942-ben megnősült felesége dr. Breznyánsz- ky Anna fogorvos lett. Házasságukból 3 fiú, János, László és István született. 1943-ban magánrendelőt nyitott Kkh.-on. 1944. febr. 1-jén Székelyudvarhelyre kellett bevonulnia és ott a XII. tábori kórház belgyógyászati osztályának lett a vezetője. A visszavonulás alkalmával a kórházzal együtt Felső Ausztriába került az amerikai zónába, ahonnan 1945. dec. 10-én érkezett haza Kiskunhalasra. 1950. okt. 1-jétől 1965. aug. 31-ig körzeti orvos volt, majd 1965. szept. 1-jétől, mint felülvizsgáló főorvos dolgozott 1966-ig, mikor betegsége miatt abba kellett hagynia munkáját. A régi református temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: dr. Erdélyi Árpád fia, Erdélyi István közlése. Kép: TJM 20753. L.Gy. Esterházy Károly (Pozsony, 1725 - Eger, 1799) gróf, váci püspök. Tanulmányait Pozsonyban és Rómában végezte. Pályáját mint néplelkész kezdte a Dunántúlon. Fiatalon, 34 éves korában lett váci püspök és a Királyi Helytartótanács tagja. Halasi látogatása 1761-ben fordulópont a halasi katolikusság történetében. Többször tárgyalt Tari István halasi főbíróval és a város vezetőivel. Végül az eredményeket hiányolva, a halasi katolikusok érdekében Mária Terézia királynőhöz folyamodott. Vácról 1762-ben távozott Egerbe és az egyházmegyében jelentős alkotások fűződnek a nevéhez. Irodalom: Gacsári Kiss Sándor 1991.50. Sz.A. Esterházy Pál galánthai (Kismarton, 1635. szept. 7. - Kismarton, 1713. márc. 26.) herceg, nádor, költő, zeneszerző. A jezsuiták grazi, majd nagyszombati intézetében tanult. László bátyja halála (1652) miatt nagykorúsították. 1652-től Sopron vármegye örökös főispánja, 1655-től királyi tanácsos és pápai kapitány, 1657-től udvari tanácsos, 1661-1681 között főudvarmester. 1663- 64-ben Zrínyi Miklós téli hadjáratában főtisztként vett részt. 1668-tól dunáninneni kerületi és bá- nyavidéki főkapitány. 1679-ben titkos tanácsos. 1681 áprilisában a soproni országgyűlés nádorrá választotta, ez év végén az Arany gyapjas-rend lovagja lett. Harcolt Bécs védelmében (1683), Buda ostromában (1684), Buda visszafoglalásában (1686), a szalánkeméni (1691) és a zentai (1697) ütközetben. 1687-ben főként az ő hatására fogadta el az országgyűlés a Habsburgok örökös királyságát. Érdemeiért 1687-ben német-római birodalmi hercegi rangot kapott. Közben vagyonát is gyarapította, óriási birtokait 1695-ben elsők között alakította át hitbizománnyá. Mint nádor 32 évig a Jászkunság ügyeivel is foglalkozott, a kerületi főkapitányokat ő nevezte ki. (PL: Esterházy Zsig- mond 1680-1690) A terület közigazgatási kialakításában részt vett. Esterházy Pál nádor oklevele Halas városnak 1693. júl. 18-án készült. Ebben az időben adta ki I. Lipót császár Halas város kiváltságlevelét, 1697. febr. 1. Később a nádor nem tudta megakadályozni a Jászkunság eladását a Német Lovagrendnek. Bár meggyőződéses Habsburg- párti volt, politikájában a nemzeti szempontokat is igyekezett érvényesíteni. Esterházy Pálnak latin nyelvű emlékiratával, magyar barokk költeményeivel, egyházi kantátáival jelentős helye van a magyar művelődés történetében. Irodalom: Nagy Szeder István 1993.268; Markó László: A magyar állam főméltóságai. Bp., 2000. 216; Kiskunhalas története 2. Kkh., 2001.2. színes kép Sz.A. Fábián Gáspár (Székesfehérvár, 1885 - Bp., 1953) dr., építész. Építészeti tanulmányait a bp-i József Nádor Műegyetemen végezte. Számos templomot tervezett. Részt vett a Szent István bazilika építésében. Legnagyobb alkotása a székes- fehérvári Prohászka emléktemplom. Halason a katolikus zárdaépítés (1934) és templombővítés (1937) tervezését végezte. Irodalom: Gacsári Kiss
