Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 159 Zoltán: Berki Viola, Művészet, 1966/10; Furkó Zoltán: Berki Viola, Bp., 1978; Szűcs Károly: A képíró emlékezete, Műhely Napló (Kkh.), 1993/ dec.; Halasi művészek. Thorma János Múzeum könyvei 1. Kkh., 1996; Berki Viola képíró művészete (szerk: Furkó Zoltán), Bp., 1998; Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 1., 1999; Szűcs Károly: A fikció és a teljesség ösvénye. Berki Viola, kiállítás katalógusa Ernst Múzeum, 2001; Lóska Lajos: Mesélő képek. Új Művészet 2001/12. Sz.K. Bernáth Lajos (Dömsöd, 1869. aug. 23. - Du- naharaszti, 1945. ápr. 23.) irodalomtörténész, író. 1892-ben a bp-i Tudományegyetemen tanári oklevelet szerzett. 1892- 93-ban Kisújszálláson, 1894-től 1898-ig Kun- szentmiklóson, 1898-tól 1919-ig Nagykállón és Kkh-on volt magyar-latin szakos gimnáziumi tanár. 1919-ben szerkeszti a Halasi Munkás című lapot. A Tanácsköztársaság idején lelkes tevékenységet fejtett ki a munkásság oldalán. A halasi direktórium szellemi irányítója. A Halasi Vörös Újságban ódával köszöntötte a Tanácsköztársaságot. A forradalmak alatti magatartása miatt elbocsátották és vizsgálatot indítottak ellene 1919. augusztusában. 1921 -22-ben a bp-i Bet- hánia alkalmazottja, majd a bp-i baptista teológiai szeminárium óraadó tanára 1925-ig. Az ellene folytatott vizsgálatok lezárása után 1926-ban nyugdíjazzák, Dunaharasztiban élt 1934-től haláláig. Költeményei, egyházi és világi tárgyú dolgozatai jelentek meg. Protestáns iskola drámákkal foglalkozott, verseket, elbeszéléseket, a Borsszem Jankó című lapba szatirikus és politikai verseket írt (1887-1919). Főbb müvei: Protestáns iskola drámák, (Bp., 1903.); Huszonnégy esztendő, költemények 1-2 (Kkh., 1910-11.). Kürtjelek a magyar éjszakában. (Vallásos költemények. Dömsödi Bernáth néven. Bp., 1922.); Bácskai vőfélykönyv. (Dömsödi Lajos néven. Jánoshalma, 1927.); Dömsödi dalok, dömsödi képek 1886-1936. (Dunaharaszti, 1936); 1800 éves titok feltárása 1-3 (Bp., - Dunaharaszti, 1933- 1937).; Názáreti Jézus. (Költői elbeszélés. Dunaharaszti, 1938).; Palástalan papnak prédikációi. (Dunaharaszti, 1940). Emlékét intézmény őrzi. Irodalom: MÉL 1967. 196.; Révai Új Lexikona II. 1998. 902. Kép: Bernáth Lajos kollégium 25 éve. Kkh., 2002. V.F. Bernáth Zoltán (Kunszentmiklós, 1898 - Jánoshalma, 1975) lapszerkesztő és tulajdonos. Bernáth Lajos kkh.-i főgimnáziumi tanár fia. A Halasi Újságot megmentő halasi ifjúság vezetője volt. Halasi újságíráskodás után, műegyetemi tanulmányait félbehagyva 1921-ben megalapítja a Jánoshalmi Újságot, 1923-ban Bácsalmás és vidéke címmel lapot indít. A két lap összevonásával még ebben az évben megindítja a Felső- Bácská-t. A lap Jánoshalmától, Bácsalmáson át Bajáig tudósít hetente kétszer az ott történtekről. Bács-Bodrog vármegye legjelentősebb regionális lapja. Az újság 1944-ben a német megszállást követően szűnt meg. Hadifogságból való hazatérése után koncepciós per folyt ellene. 10 hónapos börtönbüntetését követően Bp.-en nyomdai munkákat vállalt nyugdijba vonulásáig, de családjával Jánoshalmán élt. Kép: TJM 20850. V-S.Gy. Berták János vagy Péter (?-?) főbíró 1647- ben. Forrás: Nagy Szeder István 1936. 338.; Sza- kály Ferenc 2000.357. Cs.G. Bertalan István (Szombathely, 1890 - Bad- Ausse, 1930) tanár. Apja a szombathelyi katolikus nagytemplom kántora volt. A zene szeretetét, talentumát apjától örökölte. Hatéves volt, mikor apja meghalt. Gimnáziumi tanulmányai mellett zenét is tanult. Zenei műveltségét a Zeneakadémián mélyítette el. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte el, majd mint kegyesrendi papnövendék Bp.-en teológiai tanulmányokat folytatott. Ez mellett ugyancsak Bp.- en latin-görög szakos középiskolai tanári diplomát is szerzett. 1913-ban a váci Kegyesrendi Gimnáziumban lett tanár. 1921 szeptemberében került Halasra, a Református Gimnáziumba. Ezt megelőzően 1920-ban kilépett a rendből és megnősült. Itteni tízéves tanári munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az ének és zenei kultúra kialakitása mellett a klasszikus hagyományok ápolója is volt. Megszervezte a város zenekedvelőiből a szimfonikus zenekart, és megalapította a Zenekedvelők Egyesületét. Kettős hivatásának élt. Törékeny szervezete volt, sokat betegeskedett. 1930-ban gyógykezelés céljából Bad-Ausse fürdővárosban kezeltette magát, ott halt meg. Újratemetése Halason 1930. okt. 5- én volt. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 1930- 1931. G.Á.
