Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 157 újságok is említenek és fotók örökítenek meg. 1954-től rövid ideig a halasi kenyérgyár igazgatója. Sokféle realisztikus stílusú művet festett portrékat, virágcsendéleteket, életképeket (Haran- gos téri bódé) és halasi táj- és városképeket. Különös szeretettel örökítette meg szűkebb környezete, a Tabán szűk utcáit, kis parasztházait. Katonai díszegyenruhában festette meg a város bolondját (Soós Vince), és fénykép után elkészítette az angol trónörökös és felesége életnagyságú portréját. A nevesebb magyar festményekről másolatokat is készített (Bihari Sándor: Bíró előtt). Vázlatfü- zeteibe sok karikatúrát rajzolt. Olajfestékkel és ak- varellel is szívesen dolgozott. Irodalom: Lakatos Vince: Egy őstehetség képkiállítása a Központi Iskolában. Halasi Hírlap 1937. augusztus 3. 2.; Szűcs Károly: Lakatos Vince. Kkh., 2001. 50. kép. Sz.K. Bedekovich Lőrinc id. (Jászapáti, 1751. aug. 8. - Jászfény szaru, 1823.nov. 15.) Jászkun kerületi földmérő. Jászapáti és Nagyút (Heves megye) helységekben nevelkedett. A mérnöki tudományok intézetében szerezte földmérő bizonyítványát. Jászkun Kerületek első földmérője 1779. jún. 2-tól - 1820-ig. Vízrendezés, csatornaépítés, árvízmentesítés céljából készítette szép és pontos térképeit. Több mint 90 nagyméretű vízrajzi térképe ismert. A 18-19. századforduló neves földmérője. A Jász- és Kunkerületekről rajzolt térképei Karács Ferenc metszésében jelentek meg 1802-ben. A kiváló térképkészítő, nagytapasztalatú tervező és vízépítő mérnök a Jászkunság elismert személyisége volt. A Hármas Kerület tiszteletbeli táblabírójának választotta. 40 évi munkásság után 1819. dec. 31-én vonult nyugdíjba. 1823-ban Jász- fényszarun helyezték örök nyugalomba. Emlékét utca őrzi. Irodalom: Tóth Ferenc: A Jászkunság helyzete a 18. század végén. (Bedekovich Lőrinc kéziratos térképe) Jászberény, 1976.; Sugámé Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 1995. 16-17.; ÚMÉL 2001. 553. Sz.A. Beniczky Ferenc (Bp., 1833. jan. 6. - Bp., 1905. máj. 14.) politikus, főispán. 1900-ban Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. H. Béres Erzsébet (Kömlőd, 1903. máj. 27. - Kkh., 1999. aug. 5.) tánc- és illemtanár. Édesapja Béres Lajos pénzügyőri főszemlész, édesanyja Szabó Eszter volt. Édesapja gyakori áthelyezése miatt iskoláit magánúton végezte. Elemi iskoláját Újkécskén és Kiskunmajsán végezte 1914-ben. A polgári iskola első három osztályát, a Budafoki Állami Polgári Leányiskolában, míg negyedik osztályát az Újpesti Állami Polgári Leányiskolában fejezte be 1918-ban. Ezután Bp.-en tánctanítói képzőt végzett, és 1922. máj. 31-én tánctanítói oklevelet kapott. 1926-ig Lajosmizsén dolgozott, majd 1926. dec. 23-án Kkh.-ra költözött és itt folytatta tanítását. A tánctanfolyamokat a 48-as körben, az Ipartestület Székházában, a Katolikus Legényegyletben és a Református Körben tartotta. Minden évben volt egy hathetes társastánc tanfolyam a felnőtteknek, míg nyáron színpadi táncból a 7-8 éves gyerekek részére. Ezeket a színházban évente be is mutatták. Az 1930-as évektől kezdve éveken át tanított Kecelen is a felnőttek részére társastáncot. 1942-ben házasságot kötött Horváth László zenésszel. 1940-44 között Szabadkán is vezetett tánctanfolyamot. Jó kapcsolatban volt Kkh.-on Nagy Czirok Lászlóval, aki a népi eredetű táncokat gyűjtötte. 1945 után elvégezte a néptáncoktatói tanfolyamot, a Táncszövetség, a Népművelési Intézet által tartott továbbképző tanfolyamot, valamint a Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet felügyelete alatt tartott tánctanítói átképző tanfolyamot is. 1951-től a Bács- Kiskun Megyei Tánctanítói Munkaközösség tagja lett. Tánccsoportjaival már 1953. máj. 30-án részt vett az első országos művészeti együttesek kulturális szemléjén Bp.-en. A Művelődési Ház és a helyi tüzéralakulat egyesített tánccsoportja éveken keresztül az országos versenyeken első helyezést ért el. 1955-től a Kiskunhalasi Művelődési Házban már függetlenített táncoktató volt. 1958. nov.-ben a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt kapott. 1960-ban a Művelődési Ház igazgatójának nevezték ki. Igazgatói munkája mellett, mint megyei táncszakreferens is dolgozott. 1964. augusztus 12- én a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend bronz fokozatával jutalmazta tevékenységét. A fiatalok iránti szeretete és műveltségi szintjük emelése érdekében több éven át szervezte, tanította Menyasszonyok iskolájának lányait. 1968-tól, mint a kultúrotthonok szakfelügyelője is dolgozott. 1970-ben a Magyar Békemozgalom Arany jelvényével tüntette ki az Országos Béketanács. 1975-ben a Kulturális Minisztérium a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényével jutalmazta. 1977-ben a Hazafias Népfront Városi Bizottságától Érdemes Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt kapott. 1983-ban és 1993- ban a Pro űrbe kitüntető címmel jutalmazták a 70 éven át végzett tánc- és illemtanári munkájáért. A halasi református temetőben van eltemetve. Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Forrás: Béres László közlése. L.Gy.
