Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 4. Kiskunhalas országgyűlési képviselői
98 KISKUNHALAS ALMANACH megrendezett országgyűlési választásokon Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyei választókerületből került be a törvényhozásba. Tagja volt a parlament földművelésügyi bizottságának. Országgyűlési beszédeiben, interjúkban mindig a tanyai lakosság érdekében hallatta szavát. A következő évben szülőhelyén családot alapított, felesége Kisari Mária, polgári iskolai tanár lett. Egyetlen gyermekük, Mária (1950- ) erdőmémök. 1948-ban szülőhelyén konzervgyár-szövetkezet megalakítását kezdeményezte. A törvényhozás feloszlatása (1949) után rendőri felügyelet alá helyezték. 1951-ben a növekvő beadási terhek miatt földjét felajánlotta az államnak, ezután felesége tanári fizetéséből, s megmaradt 1200 négyszögöl kertjük jövedelméből éltek. 1956-ban részt vett a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének újjáalakuló ülésén, de nem vállalt vezető szerepet a forradalomban. Az 1960-as évek elején még zaklatások érték, mert a szövetkezesítést ellenző földművesek szemében személye még mindig az egyéni gazdálkodást testesítette meg. Irodalom: Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon (1944-1949). Főszerkesztő Kovács K. Zoltán és Rosdy Pál. Bp., 1996. 136-137.; Révai Új Fexikona III. 1998. 805.; Köztelek 1938. ápr. 24. 33-34. sz. 377-378. Üzen a puszták népe. (Beszéd a kiskunhalasi gazdagyűlésen a földművelésügyi miniszter látogatása alkalmából.); Kalocsai Kis Újság 1945. A halasi kisgazdapárt elnökséget választott.; Hazánk 1948. febr. 20. 4. Kétmillió tanyai lakos érdekeinek védelmében. A belügyi költségvetés tárgyalásán a tanyai lakosság érdekében mondott beszéde; Hazánk. 1948. márc. 5. Öt perc a folyosón. (Interjú Bús Imrével.); Hírek. 1948. ápr. 7. 3. Bús Imre Kiskunhalas országgyűlési képviselője cím alatt a Konzervgyár Szövetkezet vasárnapi nagygyűléséről; Hazánk 1948. jún. 26. 2. Amiről a pártban beszélünk; Beszéd a Konzervgyár létesítése érdekében (Kézirat Bús Máriánál).; Bús Mária: B.I. életútja. (Kézirat.) Kép: TJM F23175. Darányi Mária-Szabó Róbert 21. Harnóczy Kálmán (Kkh., 1898. dec. 14,-Kkh., 1968. márc. 1.) A Harka- és Kötönypusztán 123 holddal rendelkező Harnóczy Kálmán és Krammer Zsuzsanna egyetlen gyermeke. Az alapfokú iskolák elvégzése után beíratták a helyi református gimnáziumba, de a világháború miatt csak 1919-ben tette le érettségi vizsgáit. 19lóban katona lett, az orosz frontra vitték, ahol 1916. dec.-ben hadifogságba esett. Különböző gyüjtőtáborokban őrizték, csak 1918. máj.-ban került haza, de 1918. okt. végéig még katonai szolgálatot teljesített. 1920-ban újra mundért öltött, bevonult a nemzeti hadseregbe, ahonnan két évvel később leszerelt. 1922-ben szülővárosában nősült meg, felesége Babenyecz Irén. Gyermekük nem született, egy nevelt lányról gondoskodtak. A családi birtokon gazdálkodott, s bekapcsolódott a helyi közéletbe. Tagja lett a polgári olvasókörnek, később a Katolikus Fegényegyletek Országos Testületében (KAFOT) és a római katolikus egyházközségben tevékenykedett. Részt vett az aranykalászos gazdák mozgalmában, elvégezte tanfolyamukat. 1944. nov.-ben belépett a Független Kisgazdapárt helyi szervezetébe, másfél évvel később, 1946.
