Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században
éjczaka vigyázni szokott tizedest Banga Pétert eltaszítottam.”116 „D. Csonka Gergely Ö. Matkó Jánossal bizonyos Árok tőttésen öszve háborodván ... Matkó István oda érkezvén Attyán tett motskosságokért bosszút állni kívánván Csonka Gergelyt annyira meg sebesítette hogy Borbély curája alá magát adni kínteleníttetett.. ,”117 A férfiak nemcsak közterületen, de egy-egy magánháznál is összeverekedtek egy-egy alkalommal. „Ifjú Modok János tegnapi napon Jósa Péter Uram portáján lévén Bibó György Uramnak Márton nevő Béressét bajnokra hívta,” és összeverekedtek.118 A férfiak találkozóhelye volt a malom is. Ide jártak rendszeresen őrletni, ahol, míg sorukra vártak sok mindenről szót váltottak. Egy alkalommal Székely Ádám „a Malom előtt sok emberséges emberek előtt” a város nótáriusát szidalmazta.119 A malomban „sor szerént” történt az őrlés. „Kovács György reá fogván a’ Malomra azonnal búzáját a’ Garatba feltöltötte, Lovait béfogta.” Az időközben visszaérkező László Péter ezt nem akarta engedni. A molnár azt tanácsolta nekik, hogy ,jobb inkább öszve fogván ketten négy Lóval, kettőjüknek Jussokat őröljék le ...”120 A „város közönséges házához” (városháza) mentek az emberek mindenféle hivatalos ügyet intézni. Rendszerint a család férfi tagja az ügyintéző. A nő csak akkor ment a városházára, ha tanúként vagy sértettként hívatják. Ott tartózkodott a bíró és egy-két tanácsbéli, akiknek bejelentették az ingatlan-eladási szándékot, vagy éppen az elővételi jog érvényesíttetését, ahová panaszt tenni mentek, ahol befizették az adót. A magistrátus is ott ülésezett, a tanács hetente kétszer tartott gyűlést.121 Onnan rendelték ki a deputánsokat (általában 2 tanácsnokot) egy-egy feladat megoldására (pl. földmérés, inventárium felvétel, osztály az örökösök között). Itt kapták meg feladatukat a különböző városi tisztséget ellátó személyek (tizedesek, hadnagyok, kisbíró stb.). A nők tartózkodási helye a ház, az udvar és az utca. Leggyakrabban ezeken a helyszíneken találkozunk velük. A házban végzik a családi munkamegosztásban rájuk háruló feladatokat. Munkájukról leginkább csak akkor esik szó, ha valaki érkezik hozzájuk. „Kis Anna Kazai Mihály hitvesse Annor, cir. 21. ... háza előtt az Udvaron Árpát tsépelvén ... látta, hogy Sajtos Gergelyné Tóth M. Gergelyékhez ment, onnan maga Leányát Len bugázni hívta volna, Len bugázni ugyan el nem ment, hanem ment a Szőlőbe...”122 „Bibó Susánna Néhai Botár János Özvegye mintegy 32 esztendős ... a közelebb múlt hétfőn estve Tehenek fejése után ... Torma Istvánná Asszony házához menvén beszélgetni, a Pitvarban volt Torma Jánosnéval Matkó Ersébettel ...”123 „Borss Katalin Bangó Istvánnéval együtt a Kúton mostak és Borss Katalin s Buda Mihályné ketten pereltek...”124 „Horváth Pálné a szemetet Botás Jánosné ablakja alá tolván, ezt hogy látta Botás Jánosné feddette, hogy miért tolná oda az útban az szemetet, holott ott szokták kivinni a halottat ...Földvári Judith Nyújtó Jakab hitvesse Annor cir. 20. a kútról jővén ... velejött az ivókútról Turoczi András 34 éves özvegye. Kovács Péter szolgája Bódi Katalin (cir. 30 éves) azt vallja, hogy Horváthné a maga Pitvara ajtajában állt, Botás Jánosné pedig az udvarát sepregette.125 Patay Jánosné „a fellyebb való napokban maga háza előtt Tót Mártonné zsellérjével kinn üllvén ...”126 Lokális alapon szerveződik a fonó. Szomszédasszonyok, leányok járnak össze 461
