Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században
hogy egy épület hol helyezkedik el, még fontosabb a középületeknél. A város középületeit más tanulmányok már részletesen leírták, így itt most csak arra térünk ki, hogy milyen lehetett az élet e fórumokon.109 A 18-19. században a szórakozás egyik színtere a kocsma volt. Közülük is a legfontosabb a város központjában lévő Vendégfogadó. Betértek ide a vásározók, a városba bejövő pásztorok is. A vásárokban megkötött alku után az áldomást rendszerint a vendégfogadóban itták meg. Máskor borozgatás közben beszélgettek, de verekedés is előfordult. A renitenskedőket a vachterek rendreutasították, vagy felkísérték a városházához. 1763-ban ifjú Kalmár János a Löki Nagy Andrással való nézeteltérésének rendezését „nem törvényes uttyán kereste, hanem Vendégfogadónkban többek előtt nem irtózott gyalázni, kortsmárolni.” Az is kiderül, hogy „L. Nagy András Líraimnak András nevő fia most legközelébb múlt Újesztendő napján Béresek fogadásának alkalmatosságával Bérest fogadni az Vendégfogadóban ment, és ott mihelyst I. Kalmár János ötét meg látta azonnal reá támadott ’s ily szókkal fogott hozzá. Nó András Deák, meg huncztutoztattál Apáddal, ügyé?”110 A plébános 1786 január 5-én panaszt tett: „Városunknak Musikásai semmi külömbséget sem tesznek a’ musikálásra szabadított és tiltott napok között: Péntek, Szombat és Vasárnap között. Gyuri Névű Musikás Ujj esztendő napján kezdvén tegnapi estig mindenkor Musikált. Gyere Névű Musikás pedig az előtt még Szombaton el kezdette ... Igaz ugyan az, hogy Dajka János Nemzetes Péter István Ur küldéséből Ujj esztendő Nap előtt nálam voltt, és a musikát Ujj esztendő napjára, a Béresek mulatságára kérte.”1" „Bús Tót István ezelőtt negyed nappal az Alsó Pincében borozván, ’s részegségében Albert András Uram István nevű Szolgájában minden ok nélkül belé kötvén ártatlanul egy bottal a Szeménél ... megütötte.”112 „Máskor, nevezetesen 1762 december 20-án Daczi János Uram, mint Várassunk hiteles Hadnagya által referáltatott, hogy Lakk Ferencz Hajós András Uram Béressé tegnap a Vendégfogadóban Bús Tóth Istvánt pofon ütötte, hajánál fogva hurczolta, vonta.” Az esetet látta „Nyavaja János Búza Istvánná Aszszonyom Szolgája, ismét Geruldig Ferencz Kőmives Legény”113 Egy másik alkalommal „Karju István Péter Mihálly Uram fejős juhásszá a’ Vendég fogadóban Királly Györgyöt minden ok nélkül szóval agrediálta (inzultálta) botot fogván hozzája bottal kétszer meg ütötte...”1145 A kocsmákban zenére táncoltak is. Oláh Jancsi Kiskőrösről való 17 esztendős kanászt vallatták 1759-ben, hogy ki lophatta el a „Szebenből való Moldova János Szabadkai Göbölyösnek a pénzét és miképpen. ... Igazán megvallom hogy azon Moldova János Göbölyös midőn tegnap estre itt a Halasi belső Vendégfogadóban másodmagával ivott volna, tánc közben a’ tarisznyáját melyben volt a’ pénze is borivó társa mellé letette volna ...”115 Táncolás végett nők is betértek a kocsmába. A zenét hegedűs cigányok szolgáltatták. Egymás házához is be-betértek esténként. E beszélgetéseknek, borozgatásoknak a takarodó fújása vetett véget. Attól kezdve idegen nem tartózkodhatott a házban. A rendre felügyelő tizedesek, hadnagyok e szabály megszegése esetén egy-egy kikapós özvegyasszonytól az ott tartózkodó legényt felkísérték a községházához, hogy áristomba zárják. Lánczos Ferenc 23 esztendős szolgálat nélkül való betyár vallja, hogy „Daczi János Uram a Város Hadnagya hozott Arestomban a vendégfogadóból ... Éjfél után volt az idő egy óra tályban a’ Vendégfogadóban boroztam Vas János Béressével és egy Obsitos Katonával, a Tizedes parancsolta, hogy már a borozást hadnám el, és mennék szállásomra, én a Parancsolatnak nem engedelmeskedtem, az 460
