Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 10. Bárth János: A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai
A kaszálás, a vitatott terület birtoklásának biztos jele és bizonyítéka gyanánt szerepelt a bodoglári vonatkozású 1747. évi majsai-halasi határper vallomásaiban is. Néhány példa: „Ennek előtte mint egy 30 esztendővel látta a' Pátens, hogy néhai Szabó János Halasi lakos békességessen Kurucz Világ előtt egynéhányszor kaszált a' Fejér földön ”. (Gúnya János, 60 éves, kecskeméti juhász). „ Tömösvár vétele után harmadik Esztendőben Halason Abraham János Béressé volt a' Fatens Esztendeig, akkor esztendőben ezen Helyek tájjékán 9 boghyára való füvet Kaszált a' Fatens Gazdájával és Kaszap István Halasi Lakossal: a' mintis a' 9 Boglya szénabul hat esett a' Tanú Gazdájának, 3 pedig Kaszap Istvánnak”. (Bakos István, 50 éves, vec- sei lakos). „Szemeivel látta a' Pátens, hogy a' Fejér földön Kaszap István, Abrahám János, Herczeg István és több Halasi lakosok öt esztendeig is egy végben ennekelőtte mint egy 21 Esztendővel békességessen kaszáltak, és szénájokat ott is rakták bé Boglyákba a' Halasiak”. (Virág Mihály, 50 éves, szabadszállási juhász). „...a' Fejér Földet Bodoglárinak hallotta lenni, sőt a' Mihály Kovács nevű Halasi Gazdája /. Kinek 15 Esztendeig ette Kenyerét:/ a' Fejér Földön 7 Esztendő elforgási alatt Kaszált és szénáját is etette marháival”. (Deák András, 85 éves).114 Pusztai földművelés A határvonalak tájékán, illetve a vitatott területeken végzett földművelés felemlegetése a tartós birtoklás és a hajdani árendálás jó bizonyítékának számított. Ezért a határokról kérdezett tanúk a halasi vonatkozású perekben is sokszor szóltak pusztai földművelésről. A munkálatok közül legtöbbször a szántás, ritkábban az aratás és a nyomtatás került szóba. A termelvények sorában sokszor szerepelt a köles, az árpa, a dinnye és a cirok. A gabonakeresztek emlegetéséből talán sarlós aratásra, a vontatókban kezelt gabona létezéséből kaszás aratásra következtethetünk. Alábbiakban felsorakoztatunk egy csokorra valót azokból a perbéli vallomásokból, amelyek pusztai földművelésről szólnak: „Majsa még akkoron Puszta lévén, mikor az Tanú Halason lakássát tartotta, Majsai Pusztára gyakori az juhokhoz menvén Antal kopolyájánál néhai Péter Istvánnak czirokja lévén és szintén a' szántó földgye az kopolyára dűlt, akkoriban hallotta öreg Emberektül, hogy azon czirok szintén az Zsanaj határban lenne... ”. (Bocsér Mihály, 38 éves, hódmezővásárhelyi lakos, 1747-ben.)115 „...mivel Néhaj Péter István bírván árendában Harkaj Pusztát, ...ezen tanú is Harkaj Pusztán Péter István Uramnak szántott... ” (Szívós András, 30 éves, pataji lakos, 1747-ben.)116 „Néhai Punzak Péternek Czimbora társa lévén ezen Tanú...Czompó Halmán lévő szántásnak alkalmatosságával mondotta Punzak Péter ezen Tanúnak, hogy azon Czompó halmát igen meg ne szántanák, mivel az ...a Halasi határ... ”. (Szívós András, 30 éves, pataji lakos, 1747-ben.)117 „ Ez előtt circiter 17 Esztendőkkel Gyulai Mihálynál szolgálván Halason a' Tanú, 420
