Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 10. Bárth János: A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai
valaha ottan Ivánkái templom vala. ” Néhány mondattal előbb a hajdani ivánkai templommal kapcsolatban meglepő és meglehetősen valószínűtlen kijelentést tett: „...az időben, midőn Mélkútiak Ivánkát bírták, azon Ivánkán Templomot épétettek. ” Első tanú lévén, különös és szokatlan állítását más tanú is visszhangozta. A mélykúti származású 75 éves nemesmiliticsi kisnemes, Paulus Alaga vallotta: „Azon időben, hogy ezen Tanú Ivánkán járt, azon Sánczokat, mellyeket mostan Halasiak Várhelynek neveznek Ivánkai Templom helyének nevezték és maga Eleitül is valaha Mél- kútiaknak ott lett templom]okát hallotta... ”. Bátyja, a 82 éves Iván Alaga militicsi nemes mintegy összefoglalta tanútársai mondandóját: „Az melly Sánczokat mostan Várhelyének Halasiak neveznek, azok Ivánkai templom helyének e fatens ott való járásában mindégh neveztettek, és Eleitül is hallotta a fatens, hogy Mélkútiak ottan Templomot épétettek és azon Sánczok azon Templomnak helyei volnának”.92 Majsa és Halas 1759. évi határperének vallomásaiban többször szóba került egy Kápolna halom vagy Kőhalom néven emlegetett domb, illetve a rajta található kápolnarom. A halasi határ több Kőhalom helyneve közül arról a Kőhalomról volt szó, amelyik Majsa falutól nyugati irányba esett. Bodogláron, a Csődör halmától keletre emelkedett. A perben szereplő Kápolna halom vagy Kőhalom jól azonosítható térképeken is. Látható Halas 1761. évi határtérképén, Bodoglár puszta Majsa falu felé eső szélén, a Bodoglári telek néven feltüntetett középkori bodoglári faluhelytől messze délkeletre. Szerepel azon a 19. század első felében készült térképvázlaton is, amelyet Majsa és Halas határperéhez mellékeltek, feltüntetve rajta az 1747 óta fellángoló per legfontosabb adatait. A perbéli terület térképvázlatán Majsa falutól keletre látható a „ régi Majsai Templom hely ” felirat, nyugatra pedig, a vitatott földön, a Kő halom helynév olvasható.93 Mindebből következik, hogy a kápolnarom, annak ellenére, hogy bizonyos tanúk, valószínűleg célzatosan, majsai kápolna néven emlegették, nem a középkori Majsa falu helyét jelezte, hiszen a középkori Majsa falu az újkori Majsa falu ellentétes oldalán feküdt. Nem jelezhette a kápolnarom a középkori Bodoglár falu helyét sem, mivel az a Bodoglári telek helynév tanulsága szerint jóval északabbra terült el. A perbéli Kápolna halmon vagy Kőhalmon tehát a török hódítás előtti időkben valószínűleg egy magányos kápolna állt. Ezt azért érdemes hangsúlyoznunk, nehogy a vallomásokban használt majsai kápolna kifejezés téves következtetésekre vezesse az olvasót. Figyelemre méltó még a kápolna szó, mivel a határperekben mindig templomromokat szoktak emlegetni a Templomhegy és hasonló helynevek ürügyén. A következetesen használt kápolna kifejezés is valószínűleg a hajdani szakrális hely kicsi és magányos jellegét sejteti. 1759-ben a határper egyik alapkérdésének számított, hogy a kápolna romjai majsai vagy bodoglári területen álltak-e, vagy esetleg éppen a hajdani határt jelezték-e? Ez a súlyos kérdés a 20. század végi kutató számára jóformán jelentéktelenné szelídült. Ellenben, maguk a vallomások, amelyek a kápolna romjairól szóltak, fölöttébb tanulságosak. Tükrözik a régi építészeti emlékek lassú pusztulását, a helynevek és a hozzájuk kötődő történetek folyamatos továbbéltetését; a pásztorok hagyományőrző 413
