Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 9. Bagi Gábor: Kiskunhalas társadalma a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848)
Halas népességére korszakunkban két külső tényező hatott. Egyrészt - bár az újratelepülő kiskun településeknél kevésbé — az úrbéres vidékekről a redempció előtt meginduló, és a századfordulóig tartó önkéntes bevándorlás, aminek mérése - a megmaradt források alapján - igen problematikus.6 A másik tényező a Mária Terézia, illetve Esterházy váci püspök által szorgalmazott tervszerű katolikus betelepítés volt, mely korszakunk vallási megoszlásában még nem okozott alapvető változást, ám a város homogén református arculatát mégis megváltoztatta. A népesség vallási megoszlása korszakunkban a következő képet mutatta:7 1. táblázat. Kiskunhalas vallási megoszlása 1773-1850 református evangélikus római katolikus görög zsidó összesen 1773 ? ? 420 7 7 4544 1775 ? 9 625 ? ? 5021 1777 ? ? 621 9 7 5148 1778 ? 7 647 ? ? 5301 1781 ? ? 686 ? ? 5799 1783 9 9 710 ? 9 5945 1803 67501455 22 45 8272 1828 84962849 15 68 11428 1850 8734 48 3756248 12786 A betelepülés, a lakosként való befogadás méreteire, sajátosságaira a századfordulótól a honosítások alapján következtethetünk. A beköltözők ugyanis csak egy évtized után kaptak lakosi jusst, már amennyiben a tanács munkájuk, magaviseletük alapján megadta azt. A honosítás engedélyhez, s honosítási (concivilis) taxa fizetéséhez volt kötve, kivéve egyes háborús éveket.8 Az adatok így nem a tényleges beköltözést mutatják (ráadásul illegálisan érkezettek is voltak), inkább csak tendenciák megállapítására alkalmasak. Az 1800-1830 között a város évente 4-7 személyt honosított. Ezek kb. felét az iparűzők,4 a többit a „honoratiorok”, árendások tették ki. 1817/18-ban 7 honosított között 1 takács, 2 kézműves, 1 iskolamester és 1 commentarius,10 1823-ban 4-ből 2 takácsmester volt. 1833/34-ben a felesége révén itt birtokhoz jutó vadkerti Szekeres Mihály, és a birtokos (!) Kovács Sz. István mellett Király István takácsmesterről esik szó, míg a negyedik személy Nagy Szeder Andor kir. udvamok, a Péter lányörökösök birtokainak árendátora.11 A honosítottak 1804-1818 közötti felekezeti megoszlása a következő volt:12 356
