Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 7. Szalai Sándor: Halasi helynevek a 18-19. században
Halasi helynevek a 18-19. században Szalai Sándor Bevezetés Ebben a munkában - a teljességre való törekvés nélkül - azokat a halasi helyneveket igyekeztünk összegyűjteni, illetve helyüket meghatározni amelyek szükségesek a város 18-19. századi történetének megértéséhez. A tárgyalt korszakban használatos helynevek jórésze mára feledésbe merült, a természeti környezet gyökeres változása következtében a nevével együtt gyakran maga az objektum is eltűnt. A korszerű mezőgazdaság, az éghajlati változások a felismerhetetlenségig megváltoztatták környezetünket, amely a város több évszázados története során lényegében állandó maradt. A helynevek felkutatása, megőrzése talán ma fontosabb, mint bármikor a múltban volt. Fontos az említett változások miatt, és fontos azért is, mert a halasi helyneveket többször kezdték összegyűjteni, de a befejezés mindig elmaradt. A források egyetlen kivételtől eltekintve kéziratban maradtak, és így az érdeklődők számára gyakorlatilag hozzáférhetetlen. Pesty Frigyes a pusztanevekkel együtt összesen 131 halasi helynevet sorol fel, nagyobb részük ma már nem használatos. Lényegesen több helynév található Nagy Czirok László és Nagy Szeder István (ifj.) kéziratban lévő gyűjteményében. A két gyűjtő más-más szempontok szerint végezte a gyűjtést, ezért jól kiegészítik egymást. Nagy Czirok László elsősorban a szájhagyományra hagyatkozott, míg Nagy Szeder István az írott forrásokat részesítette előnybe. Ennek természetes velejárója, hogy a két gyűjtemény néha ellentmondásban van egymással. Jelen munkában mindkét gyűjteményt felhasználtam,1 és ezeket az eltéréseket igyekeztem kiküszöbölni. A fő forrás azonban a Thorma János Múzeum, valamint a Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunhalasi Részlegének térkép és okirat gyűjteménye volt. A gyűjtőmunka során sikerült az eddig is ismert források mellet számos eddig ismeretlen térképvázlatot és egyéb iratot fellelni. Az iratok közül ötöt az alábbiakban szó szerint is közlök. Részben azért, mert jelentős helytörténeti dokumentumoknak tartom őket, de azért is, mert régies nyelvezetük, egyes ízes kifejezésmódjuk közelebb hozza elődeink rég elmúlt világát. Közöttük van olyan, amelyet már id. Nagy Szeder István kivonatosan közölt, itt a teljes szöveget közöljük. A forrásokról Az első közölt irat a halasi határ felosztása a II. József császár által 1786-ban elrendelt kataszteri összeírás elvégzéséhez.2 Ezt az okmányt, ill. tartalmi kivonatát 285
