Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben

Á kötet vet <.

Helálbizimyttvány

az alább nevezett m ее hol I г ú 1A jegyzőkönyvi

S|

~5. 49

ifi

£* ?

~3 !

Я

Л megholt neve,

fai atóíomyokv $6

gyeobekfitid, » fcfj t'S il.fЬаК'Ц .Jiyünuk jiase ‘sátánéi* hitet.'Ilil4>

í E •Ё ' í

w H. .V U

Й

i?

íí

•u -» _• a 25 I;

1

ís

ij

10. Halálbizonyítvány a halasi László József Lehel huszárról, 1849. július 4. Thorma János Múzeum 1507

hiszen a Bácska esetleges kiürítése esetén Halas ismételten a szerb támadások előterébe kerülhetett. Másrészt a nyári munkák idején nem lehetett probléma nélkül kimozdítani a város férfi lakosainak többségét. Mint azt a képviselőgyűlés megállapította, hogy ha „a különben is gyérült munkás kezek még inkább elvonatnak, a nyomorban sínlődő Bácskával, mi is éhenhalásnak leszünk kitéve.”222

Július 14-én a Jászkun kerületek közgyűlése tartott tanácskozást Halason. Az ország veszélyeztetett helyzetében „rögtöni segedelem” nyújtását határozták el. Egy 858 fős, három osztályból álló lovasezredet kívántak felállítani. Minden kerület egy osztályt állítana fel 286 fővel. A legénységet a 18-30 év közötti korosztályból kívántak kiállítani. A ruházatot, fegyverzetet és a lovakat az egyes településeknek kellett előteremteniük. Halasnak 57 emberről és 76 lóról kellett gondoskodnia. A város megkezdte a sorshúzás alá eső személyek összeírását, mégpedig a születési anyakönyvek alapján. Július 19-ig 945 főt írtak össze a városban, illetve a városhoz tartozó pusztákon.223 Ekkor azonban megérkezett Kossuth rendelete, amely „a muszkák

91