Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben
Bács megyei nemzetőrök segítségére, mégis, az első igazán nagy riadalmat és intézkedéssorozatot a zentaiak június 9-i segélykérő levele váltotta ki. Nem a hazafias érzelem, hanem a város határában váratlanul megjelenhető ellenségtől való félelem diktálta a tennivalókat: a tisztikart például utasították, hogy „akinek lőfegyverek nem volna, kiszegezett kaszákat s vasvillákat készítsenek...”, s mivel a lőpor és golyó kevés volt, Kurka Józsefet és Szekér Józsefet Szegedre küldték egy mázsa lőpor és négy mázsa „3. számú furkó” beszerzése céljából. Vész esetére kilátásba helyezték a nemzetőrség kötelező kiindulását, a városban pedig a rend fentartására az 50 éven felüli férfiakat és a 20 éven aluli ifjakat, valamint a „hibás testüeket” szándékoztak beállítani. A nemzetőrség útnak indítását június 12-re tervezték. Létszámukat sajnos nem ismerjük, csupán azt, hogy Szekér Istvánt a gyalogsághoz, Zseni Jánost a lovassághoz rendelték pénztámoknak.36 A szerb felkelés veszélyessé válásának következtében és a sorkatonaság erőtlensége miatt napirendre került a nemzetőrség mobilizálásának, a városhatáron túli táborba szállításának gondolata is. A források szerint Halas Mészáros Lázár hadügyminiszterjúnius 10-én papírra vetett parancsát 13-án kapta meg. Ennek tartalma ismert: a Jászkun Kerület mellett több megyét és várost felszólított a nemzetőrség azonnali felállítására és felszerelésére.37 A mozgósítás összességében sikeres volt. Ez azonban kicsiben éppen a halasiról nem mondható el, bár állítólag június 13-án az itteniek (?) 1500 főnyi zászlóalja indult volna Szentkirályi Móric vezetésével. Szentkirályi Halason írt felhívásában kitért az egyenruhaviselés fontosságára: „hogy a legszegényebb is megszerezhesse, házivászonból készült nadrág és álló galléré térdig érő kabát lehet, elég tágok, hogy alattuk más ruha is megférjen, ezeket, ha a szabó kiszabta, ennek felügyelése mellett mindenki házanépe által megvarrhatja.” A sereg hadrendjét is szabályozta, az első sorba a kaszásokat, a másodikba a puskásokat állította.38 A Zentárói érkezett újabb értesítés otthon marasztotta a halasi nemzetőröket. A mozgósítás többé-kevésbé általános vonásait éppen a halasi tapasztalatai alapján összegezhette Szentkirályi Móric: „Itt nem annyira lelkesedés, mint bőszültség uralkodik: a nép megrémülve a Zentárói vett hírek következtében, kényszerít táborba szállani olyanokat is, kik mindennapi munkával keresik, azon 200 forintos házacska mellett, kenyerüket: mely a nemzetőrségi qualificationukat teszi, ezek pedig szabadkoznak. ...az őrsereg csak úgy akar indulni, ha mind együtt megyen... Másik baj, hogy a sereg néhány napja alakult és esküdött, gyakorolva tehát mindennél kevésbé van... általában használhatatlan darabvasakkal és kaszákkal van igen rosszul felfegyverkezve, azon keveseket kivéve, kiknek puskájuk és célszerű nyelekre illesztett kaszáik vannak...”39 Június második fele Kiskunhalason nyugtalan készülődéssel telt el, valamiképpen szabályozni kellett a város belső rendjét, amely egyre inkább felbomlott. Panaszkodtak a városi hivatalnokok kötelességmulasztásaira, a nemzetőrség kimozdításának nehézségeire. A halasi június 13-i segélykérő levél után Mészáros Lázár jó63
