Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben
foglalkozást a későbbi választókerületi jegyzékek alapján megnevezzük.) Török Elek ügyvéd Szekér István ügyvéd Tóth József orvos Deák Péter ügyvéd Szekér József ügyvéd Zseni József ügyvéd Pap Richárd ügyvéd Tegzes Imre Zseni István Kerekes László haszonbérlő id. Gózon Imre ügyvéd ifj. Bikády János ügyvéd Sipos Sándor ügyvéd ifj. Baky József ügyvéd ifj. Szuper József ügyvéd Fridrich Alajos ügyvéd Pap Sándor orvos Besnyei Zsigmond id. Thorma Imre ügyvéd Segesváry Ferenc ügyvéd Péter Miklós ügyvéd Révész György Тагу Gerzson mérnök id. Végh István Kis László mérnök id. Benedek István ügyvéd Fűzik Pál Spühler Vilmos ügyvéd Farkas Sándor Besnyei Károly Május 24-én némi vita után azt is tisztázták, hogy kit illet meg a polgár kifejezés? Természetesen ekkor is a redempció jelentette a viszonyítási alapot: „e város kebelében lévő minden oly lakos, kinek előde a váltságban bármely mennyiségű összegig is részt vett, habár az saját neve alatti váltsági összeggel nem bír is - a régi gyakorlatnál fogva polgárnak tekintetvén...”27 Május 24-én a bel- és kültanács az országgyűlési követválasztások rendezésére bizottságot jelölt ki. Elnöke id. Gőzön Imre főbíró volt, a tagok: Péter Lajos, id. Szuper József, Varga István, Szentpétery Imre, Horváth Béni, Gyárfás István. A választók összeírását egy három tagú (Jánosi István, Végh István, Gál László) alválasztmányra bízták, melynek május 25-én kellett elkezdenie a munkálatokat és két hét múlva három példányban kötelesek voltak bemutatni az erdményt. Közben megérkezett a helytartói meghívás az országgyűlésre, ezért június 12-re tűzték ki a követválasztás napját. Június 8-án az újonnan választott Pap Sándor főbíró jelenlétében már tanulmányozhatták az összeírtak névsorát, melynek egyik példányát a tanácsházán közszemlére kifüggesztették. Ugyanezen a napon, az esetleges sérelmek orvoslásának céljából kezdte meg a választmány a mindennapi üléseket. A jegyzőköny tanúsága szerint senki sem kifogásolta, hogy választási képességgel nem rendelkezőnek nyilvánítoták.28 A középponti választmány tisztújítására felállított hat választókerület helyett most nyolc választó- kerületre osztották fel a várost.29 A választást - Zenta városának a „ráczok dúló csoportja ellen segélyül felhívása” miatt - június 20-ra halasztották. E napon Halas lakosságának majdnem 700 fős választásra jogosult polgársága közül csupán 159 személy szavazott. A szavazás ún. „golyózás” útján történt. A három jelölt - ifj. Gőzön Imre ügyvéd, Pap Richárd ügyvéd és Tóth József orvos - közül Gózonra voksolt a jelenlevők többsége, pontosan 105 fő.30 A választói összeírások alapján ifj. Gőzön Imre az egyik legnagyobb (60 hold) földterülettel rendelkezett, s ezek szerint ügyvéd- és foldbirtokostársai maximális bizalmát is élvezte. Hatházi Mónika adatai megerősítik, hogy fő támogatói az értelmiségek vezető rétegét jelentő ügyvédek voltak.31 60
