Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben
A nemzetőrség Májustól a tanács figyelmét szinte csak a nemzetőrségi szervezkedés, az egymásnak nemritkán ellentmondó felső utasítások és az azokhoz való igazodások kötötték le. Mindemellett kénytelenek voltak időt szakítani a választások lebonyolítására is. Mint tudjuk, a nemzetőrség elsődleges funkciója a már megszerzett politikai hatalom biztosítása volt. Pesten és a nagyobb vidéki központokban közvetlenül a március 15. utáni napokban felállították az általában önkéntes alapon szerveződött katonai őrszolgálati és karhatalmi feladatokat ellátó egységeket. Májusban az ország minden részében kezdetét vette a szervezés, ami azonban korántsem volt zökkenő- mentes: a felszerelési és egyébb gondokon túl a tartós katonai szolgálattól való félelem, sőt ellenszegülés nehezítette a munkát. így a gyakorlat számos eltérést eredményezett a nevezetes 1848. évi XXII. törvénycikk előírásaitól. A törvényhozók még a plebejus elemek távoltartása érdekében szavazták meg, hogy azok a lakosok léphessenek be a nemzetőrségbe, akiknek 200 pengőforint értékű vagyonuk, vagy ha ilyen nincs, 100 pfit évi tisztajövedelmük van.17 Halason a nemzetőrség kezdeti szervezésével is megbízott rendre és csendre ügyelő választmány április 10-én kezdte meg működését teljes számmal. Első teendőjük egy „rendes elnök” és két jegyző megválasztása volt. Az előbbi tisztséget Péter Antalra, az írásos hivatali tennivalók elvégzését Spühler Vilmosra és Tegzes Imrére bízták. S mivel tekintettel voltak az átalakulási korszak sürgős feladataira, ezért naponta óhajtottak ülésezni, sőt, négy választmányi tagnak mindennap a nagyteremben kellett tartózkodnia. Egyébként vasárnap délelőttre (az istentisztelet után) tették a rendes gyűlések időpontját. Hivatali megbízatásukat két - a jegyzők által elkészített - proklamáció megfogalmazásával folytatták.18 Katonai célból április 10-én elhatározták a 20 és 50 év közötti férfilakosság összeírását. Tizedenként két-két főt jelöltek ki e munka elvégzésére. A választmány elnökének javaslatára tervbe vették, hogy a felállításra kerülő gyalogos szolgálatot teljesítő nemzetőrségbe egy vadászosztályt is szerveznek, mert a városban „számos gyakorlott, jó lövő vadász” van. 13-án már a zászló alatti esketést, majd a betanítást tárgyalták és 16-ra összehívták az alakulatot. A források alapján állíthatjuk, hogy valószínűleg a katonáskodástól való eredendő tartózkodás, az ellátási kérdések tisztázatlansága, és egyéb személyes (pl. otthoni gazdálkodás, családi kapcsolatok) kötődések is hátráltatták, sőt majdnem sikertelenné tették a halasi nemzetőrségi szervezést. Április 15-én „csekély számú”, egyenruha nélküli egységről tettek említést.19 Május 14-én ismét népes tömeg részvételével tartottak népgyülést. Felolvasták a nemzetőrségi felvételre alkalmasnak ítélt lakosok nevét, majd eskütétel következett. Távolmaradók ekkor is voltak, esketésükre a következő vasárnap került sor. Május 14. más szempontból is jelentős dátum: a rend fenntartására kinevezett választmány ekkor nyilvánította befejezettnek a működését.20 58
