Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században

fiúi ágon lévő Atyafiak declarálták, míg az háznál marad és Istennek bölts rendeléséből szerentséje találkozna, addig tisztességesen táplálják, ruházzák, ki is háza- síttyák ...”72

A tanács azt tudakolja 1759-ben, hogy „látta e vagy hallotta e a’ Tanú bizonyosann Kecskeméti Gácsi Szűcs István hitvesének Nagy Judithnak édes eleiről és Szüleiről Kun Halas Városában ezelőtt cir. 20 Esztendőkkel ... minémű Jószága maradott...”73

A vér, familia, tors, maradéki, leányág, férfiág terminusok leginkább az örökösödési perekben kerülnek elő. 1763-ban Ör. Nagy Istvánná Lehócz Ersébet a Gecze Jánosnak átadott javakat csak addig engedi, míg az árváknak gondviselő tútora, olyan megszorítással, hogy „két árva gyermekemnek, mind addig jussomból reájok által menendő (és nem Gecze famíliára) jussért ne háborgassanak, hanem midőn osztán ember kort érnek, és magok gazdálkodni tudnak, akkor szabadok legyenek...”74 Búza Mihály 1800-ban nem nyugodott bele, hogy nem tudta érvényesíteni az elővásárlási jogot, mert távollétében a nagyatyai szőlő árulásakor a felesége ajánlatára Némedi Sámuel ráígért 2 ft-ot, így panaszt tett a „Palatinális Főkapitánynál” a következő indoklással: „... Minthogy pedig Némedi Sámuelnek ezen jószághoz tsak ollyan Atyafísága van hogy ő a felül irt első Osztályos Búza István Bátyánkal egy testvér Asszonynak Fia volt ... Én továbbá viselem az Búza Nevet és a’ Tör- sökön állok.”75 Gáspár János ingatlan vagyonai között számba vették 1778-ban azt a szőlőt is, amelyet a „Kilencz familiától és Kállaiaktól vásárolt.”76 1753-ban az egyik pásztorember mondja, „hogy Varga Mihályt nem csak magát, hanem minden Nemzetségit ismérem.”77 Vas Istvánná Kováts Ilona azt üzente a haragosának, hogy „nem volt nékem semmi nemzetségem sem kúrva, sem tolvaj ...”78

„De azt mondhatom, majd mintegy idegent Szegény Szülémmel edgyütt engemet botsátottak ki Atyánk házábul ... Holott az én Bátyáim Atyánk Javábul emberkorra neveltettek, meg is házasodtak, énnékem pedig mind neveltetésemre, s mind háza- sításomra való Jussomat denegálták (megtagadták).”79 - hangzik a leány panasza testvérei ellen. „... az ötsém Magda leánynak bérit ... kértem” - írja Erdős István felesége Kis Borbála, utalva Kis Magda leánytestvére szolgálatért járó bérére.80 Banga Gergelynének két leánya van. 1754-ben ilyen rendelést tesz: „Valami edgyet- más Ruhácskám vagyon azokat mind hagyom és testálom Suska Leányomnak most Simony Istvánnénak, minthogy betegségembe és nyomorúságomban ez volt gyá- molóm, ha nem hajó szántábúl kíván Judith Leányomnak mostani Kun Jánosnénak Testvér Öcsének adni.”81 Előfordul a lánytestvér húgom megnevezése is. A fiatalabb fiú szintén öcsémként szerepel. A 18. század első felében az öccs tehát minden fiatalabb testvér megnevezésére szolgáló terminus Halason. Csak később szűkül a jelentése.

Bikit Mihály felesége Kutas Kata a Balog-szőlőért perel, mivel „Néhai Balog János, Balog Máthé Öreg Atyám Urammal egy testvér. Bátyám Uramnak Szőlejét nem tudatik minémü Jussal magának el foglalta, abból engemet mint Vért immedia454