Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 11. Örsi Julianna: Népélet Halason a 18. században
„Kegyelem és Békesség a’ Kegyes Olvasók/na/k! Én alább nevezendő Személy K.KúnHalas Várossában lakozván, adom tudtára akik/ne/k illik hogy Istennek rendelése szerént a’ Szent Házasság által egyben köttetvén N. Tolna Vármegyében, Fadd nevezetű Helységben lakos Csizmadia Jutkával, hogyha a’ mindeneken szabadossan uralkodó Istennek tettzése szerént az én életemnek vége hamarább el érkeznek mindtsem magzatunk lenne, tehát mindenkor szabados jussa lenne azokhoz méllyeket nékie moringul Ígértem. Úgymint 30 - Harmintz - Rénes Forintokhoz. Méllyet az én Gyermekeim vagy Atyámfiái akkor minden per, és patvar nélkül nékie megadni tartoznak. Melyről adom ezen kezem kereszt vonásával meg erősített Levelemet. Költ Faddon 1777 Die 23-a Novembris. Csende János keze + Vonása”58 „Alább nevezett megismérem ezenn levelemmel, hogy Jó Istenem vezérléséből Házassági Jegyváltásra lépvén Bosér Jósef Uram hajadon Leányával ’Susánnával hozzá vonszó szeretettemből, mintegy Házassági Jegyül néki azt ígértem; hogy ha elébb történne halálom, mint Susánna Hitvesemtől gyermekünk születne, Jó Szüleim meg edgyezésivel az én Atyai részemből említett Hitvesemnek 50 azaz ötven forintok fognak adattatni. Hogy ha pedig Bosér Susánnát Isten tőllem az halál által hamarább el venné, mint tölle gyermekem születnék (a mit kegyesen távoztasson) tehát azonn esetben ígérem, hogy Agy és ládabéli hozzám hozott igasságának felét rokoninak vissza adni el nem múlatom. Halas 26. Febr. 1813. Mi előttünk Násznagyok Kazintzy László mk. és Tóth Pál mk. Orbán Mihály mk.”59 Házasságkötés, lakodalom Az eljegyzést bizonyos idő után követte a házasságkötés. A 18. századi uralkodók (Mária Terézia, II. József) az utóbbi súlyát igyekeznek emelni az előbbi rovására. Kötelezővé teszik a templomban történő kihirdetést, majd II. József házasságról szóló rendelete eltörli az eljegyzésből származó jogi kötelezettségeket, és lefekteti az érvényes házasságkötés szabályait. A háromszori templomban történő hirdetés célja az volt, hogy a közösség ellenőrizze, hogy megvannak-e a házasságkötéshez szükséges jogi feltételek. 1762-ben a 16 éves Túrkevi Nagy Sárát a 25 éves ifjú Kalmár János teherbe ejtette. A lány azt állítja, hogy „Arra ajánlotta magát és azzal hitetett el, hogy elveszen feleségül”. A férfi azonban közben mást vezetett az oltár elé. A vallatóbírák megkérdezték a cserbenhagyott „viselős” lányt: „Hát a midőn I. Kalmár János meg házasodott házassága a Templomban ki hirdettetett miért nem jelentetted dolgodat kellemetes helyeken vagy valami Atyádfiánál?”60 Az esketés rendszerint a templomban zajlott. Exogám házasság esetén a leány lakóhelyének templomában. Ezt a szokást tartották Péter Ferencék is. „A Mi egybe eskettetésünk is, a’ mellyet Kecskeméten mind két részről igen Számos Úri Atya- fiság és Vendégek előtt most is élő Nagy Tiszteletű Göböl Gáspár Esperess Úr vitt végbe 28-ik 7-bris 1779 Eszt/endő/be esett meg. Még aznap Halasra jöttünk, a’ Testvérem betsületes és jó Lakodalmat tett, a’mellyen számos Úri Emberek, Katona és Magistrátualis Tiszt Urak voltak jelen.”61 A házban nagy ünnep volt a lakodalom. A meghívottak („hivatalos vendég”) számosán lehettek. Péter Ferencék legfiatalabb fiának lakodalmán százan voltak jelen, amelyre már a ház nem is volt elég, így az udvaron sátrat állítottak. A 18. század közepén erre az alkalomra általában marhát vágtak, ritkábban juhot. A szülők halála 450
