Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 10. Bárth János: A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai
akik február 5-én vadásztak a Vastag hegy környékén, Halas város Daczi nevű hadnagya egy másik halasi lakos segítségével bántalmazott. A verekedő halasiak a jankováci vadászoktól elvettek két ásót és egy puskát.103 Nádiás Jankovác határában bizonyára kevés nád termett, mert a jankai lakosok időnként rászorultak a fehértói nádra. A 18. század első felében ilyen alkalmakkor engedélyt kellett kérniük a halasi elöljáróktól, miként fehértói marhaitatásuk előtt is, mivel az engedély nélkül vágott nád és a kérés nélkül végzett itatás birtoklási precedenst teremtett volna. A határvillongások előtti békés idők jószomszédi viszonyát idézte 1750-ben a 70 éves Joannes Pancsics csávolyi lakos: „Ez utolsó Kuruczság után Jankováczra jővén lakóul a' Tanú, tudgya bizonyossan, hogy az Ductusbéli határokon belől ha...legeltetni, a'vagy Fehér-Tón itatni akar penigh ottan nádat vágatni akartanak a' Jankováczi lakosok, mindenkor előszer Halasi Bírónak jelentették meg ebbéli kévánságokat, és ha meg engette, in recognitionem Teragii két három zsák zabbal kedveskettek” .ш 1748-ból fenn is maradt Agócs Boldizsár jankováci főbíró március 1-jén kelt, a halasi bíróhoz címzett, fehértói nádvágás engedélyezését kérő levele: „Mint hogy Plébániához cseléd házat és istalót kéntelenít- tetünk csinálnunk és mi juhos Gazdák elletőnek való alkalmatosságot, azért alázatosan kérjük jó Szomszéd Urainkat Kegyelmeteket, valami ollyas apró nádas hellyet rendellni...ahol gazocskátis kaszálhatnánk, amellyre nagy szüksége nem volna a' Nemes Városnak. ”105 A halasiak pirtói nádvágását 1756-ban úgy emlegették, mint a pirtói tó halasi birtoklásának bizonyítékát. Muslai Mihály 60 éves szabadkai lakos vallotta azokra az évekre emlékezve, amikor halasi lakosként halasi gazdáknál napszámoskodott: „...a Pirtói Tóban lévő Nádat mindenkor tsak egyedül Halas városa lakosi kaszálták, s maga is vágta a’ tanú Néhai Kováts Gergelynek s többeknek is, de tulajdon maga számára is vágott a' Tanú...”.106 Gerebes Ferenc 64 éves szabadszállási juhász is bizonygatta, hogy a pirtói tó nádját a halasiak vágták. Hozzátette, hogy halasi juhász korában maga is tüzelt a pirtói náddal.107 Nagy Mihály 52 éves kupuszínai lakos, aki az 1720-as évek közepén csikós bujtárként szolgált Halason, a pirtói nád fel- használására is utalt: „...a'Halasiak a'Pirtói Tóban...fedölékre és tűzre való Nádas gazt székiben kaszáltak, senki nem ellenzetté, hogy pedig más külsők ott vagy Nádat vagy fiivet kaszáltak volna, a' Tanú nem hallotta, s nemis tapasztalta... ”.108 Széna, szénamunka Péter István 45 éves halasi gazda vallotta 1745-ben Polgárdi perében arról az időről, amikor néhány halasi gazda 40 esztendeig árendálta Polgárdit. A vallomásban említett kaszálás Polgárdi és az érseki földek határterülete tájékán, csalai, vagyis érseki földön történt: „...akkori Esztendőben a' nagy szárosság miatt magok 418
