Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A népesség - 10. Bárth János: A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai
nagygazda. A név több egymást követő személyt takar. Az „öreg” és az „öregebbik” jelző sem segíti igazán az eligazodást. 1735-ben 75 évesen tanúskodott Polgárdi határairól Péter István halasi főbíró, aki bizonyos vallomásokban az „öreg” jelzőt kapta. Máskor viszont az apját, egy még öregebb Péter Istvánt emlegettek a tanús- kodók, aki ugyancsak jeles pusztaárendátor volt. 1745-ben Polgárdi perében vallomást tett egy 45 éves Péter István, akinek az apja 70 esztendősen 18 évvel azelőtt halt meg. Következésképpen, kb. 1650-től 1727-ig élt. Előfordult az összefoglaló „Péterek” kifejezés használata is. A Pétereknek szinte minden vitatott területhez volt valami közük. Hol messze északon, az Őrjeg szélén, hol a halasi földek másik oldalán, Kötöny tájékán tűnik föl az emlékük. Ismét máskor az Ivánkával határos halasi terület gazdáinak osztogatnak tanácsokat. Némely vallomás azt sejteti, mintha egyedül béreltek volna pusztát, legtöbbször azonban néhány gazdatársukkal vállalkoztak pusztaárendálásra. A határperek vallomásai a 17. század végére és a 18. század elejére vonatkoztatva Péter István halasi gazdát Polgárdi, Bánegyháza és Harka bérlőjeként jelenítik meg.60 Farkas György. A 18. század első harmadában árendálta Kecel pusztát. 1721-ben 37 évesen vallomást tett Kecel puszta perében. Emlegették kötönyi árendátorként is. Szatyor György és Seni István gazdatársaival együtt bérelte Ivánkát.61 Farkas Gergely. Valószínűleg azonos az 1712., 1717., 1722., 1726. évi halasi főbíróval. A 18. század első harmadában árendálta Kecel pusztát. Néhány vallomás azt sejteti, mintha társak nélkül, egyéni árendálást valósított volna meg. Emlegették kötönyi árendátorként is.62 Turzó János. 1743-ban 53 évesen szerepelt Kecel perében. Maga vallotta, hogy sok esztendőn át árendálta Kecelt, miként apja és öregapja is.63 Tyukos János. 1729-ben, 52 évesen vallott Kecel perében. Korábban, más halasi gazdákkal együtt árendálta Kecel pusztát.64 Darányi István. Valószínűleg azonos az 1728. és az 1738. évi halasi főbíróval. 1743-ban 72 évesen vallomást tett Kecel perében. Kecel telepítése előtt hosszú évekig árendálta a kalocsai érsekségtől Dömötör pusztát. Cselédeivel sokat járt Halasról a dömötöri erdőbe fáért.65 Gyulai Mihály. 1745-ben Polgárdi perében 58 évesnek mondta magát. Más halasi gazdákkal együtt a 18. század első harmadában árendálta Polgárdit és Harkát.66 Matkó István, Varga Miklós, Kovács János. A 18. század első évtizedében halasi gazdaként árendálták Harkát.67 Szatyor György, Seni István. A fentebb említett Farkas György társaságban 1730 táján a Péterváradon lakozó Gombos György úrtól árendálták Ivánkát.68 Antal János. A határperekben kevés szó hangzott el illetőségéről, de nevéből ítélve halasi lakos lehetett. Ez nem akadályozta meg abban, hogy Ivánka árendá- toraként 1758-ban bosszúból elhordassa Füzesről a halasiak szénáját. 1751-ben kiárendálta Orczy Lőrinctől Madát, kiszorítva onnan az évtizedek óta árendáló halasiakat. 1761-ben Kígyóst „Antal János Uram pusztájaként” emlegették.69 406
