Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 9. Bagi Gábor: Kiskunhalas társadalma a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848)
7. táblázat. A redemptusok és az irredemptusok szarvasmarha állománya 1766-ban redemptus irredemptus nincs marhája: 29 fő 7,5% 47 fő3 6,3% 1-10 db marhája van: 216 fő 55,8% 82 fő 63,0% 10-20 db marhája van: 74 fő 19,1%20-30 db marhája van: 39 fő 10,0% 1 fő 0,7% 30-40 db marhája van: 17 fő 4,6%40-50 db marhája van: 4 fő 1,0%50-100 db marhája van: 7 fő 1,5%100- db marhája van: 1 fő 0,2%387 fő 100,0% 130 fő 100,0% Torma István 65, Bene János 60, Buss Péter és Szilágyi István 55-55 db-bal követték. A nevek alapján látható, hogy a legtöbb földet váltók, s a nagy marhatartók névsora zömmel egyezett. Az 1828-as összeírás idejére a fő haszonállattá már a juh vált. Ezért ekkor a juhállomány megoszlását vizsgáltuk. 8. táblázat. A redemptusok és az irredemptusok juh állománya 1828-ban redemptus irredemptus nincs juha: 835 fő 75,4% 579 fő 90,6% 1-25 db juha van: 85 fő 7,6% 38 fő 5,9% 25-50 db juha van: 98 fő 8,8% 20 fő 3,1% 50-75 db juha van: 24 fő 2,1%75-100 db juha van: 27 fő 2,4% 2 fő 0,3% 100-150 db juha van: 9 fő 0,9%150-200 db juha van: 12 fő 1,0%200-300 db juha van: 11 fő 0,9%300-400 db juha van: 3 fő 0,2%400- db juha van: 3 fő 0,2%1107 fő 100,0% 639 fő 100,0% Halason ekkor 20432 juhot vettek számba, közülük 1565 (7,6%) volt az irredemptusok kezén. A birtokosság 75, és az irredemptusok 90%-a nem rendelkezett juhállománnyal, bár ez az arány - adóeltagadást valószínűsítve - eléggé kétséges. A legnagyobb juhtartó kategória a redemptusoknál a 25-50 db-bal bíróké, ám a juhtartó irredemptusoknak csak harmada tartozott ide, a többi az 1-25 db-os kategóriába. A juhállomány közel 30%-a a 200 db-nál többet tartó 17 gazda között oszlott meg. A legnagyobb 9 juhtartó az állomány 18%-át tartotta a kezében. A legna369
