Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 3. Bellon Tibor: Kiskunhalas gazdálkodása a 18-19. században

közönséges barmokra való hajtásának” ügye. „A be hívott lakosoknak eggyet értésével a barmoknak jövendőre való állandó fenn maradásokra nézve” több intézkedést hozott a halasi tanács: a.) ezután 4 barom lesz, a zsanai járást két felé szakítják, a felső vagyis zsanai járásba az egyik, az alsó vagy kőkuti járásba a másik barom járjon, a harmadik barom marad Balotán mint eddig, a negyedik Szarkáson "állíttasson ki.” b.) Kiki a maga jószágát a választott baromra hajtsa, amit jegyzékbe is vesznek, c.) Egy-egy barom 7-800 darabnál több nem lehet, nehogy a legelőt nagyon megterheljék, d.) Minden 25 tehénre „ide értetődvén a bika alá való har- madfű üszők is”, egy bika szükséges. „Az ollyan gazdák, akiknek teheneik és üszeik a ki tett számot ki nem ütik, kötelesek annyin egy társaságba állani, hogy az említett fajta marháik a 25 számot kiüssék, és azon mennyiségre a fajzásra alkalmas idejű bikát szerezni tartoznak.” e.) „A folyató tehenek és üszőknek oltalmára senkinek sem engedtetik meg ötödfíí tinónak a barom közé való hajtása, hanem az illyeseket az ökör csorda közé verni köteles lészen.” f.) Mind a gazdák, mind azok fejős gulyásai vagy egyéb cselédei kötelesek „mindenféle rideg marháikat a barmokra hajtani, egyedül az olyan tavalyi fias teheneknek, melyeket még fejni lehet, engedtetvén meg Szent Iván napig (jún. 24.) a fejős marhák közt való tartása, amikor az ollya- sokat is a baromra verni, s azoktól az egész esztendei bért megfizetni kelletik.” g.) A jószág itatására szolgáló kutakat kell ásni, melyhez az anyagot ugyan a város adja, de a karbantartása a gazdaságok kötelessége, h.) A gulyást pedig arra kötelezik, hogy az megszabott időben mindig rendesen itasson.191

Ebben az időben a juhtartást is szabályozták. 1820-ban a következőket határozták: „Az ezer és ezen fellyül lévő nagy falkák mellett szolgáló nyáj juhász tarthatna bárányokkal együtt 100, ennek öreg bojtárja 30, kis bojtárja 15 darab birkát. Ötszázon alól való falkát őrző nyáj juhász 40, a bojtárja pedig 25 darabot. Fejős juhász átallyába bárányokkal együtt 30 darabot... Az ollyan irredemptus akinek háza, istállója és 4 vagy több vonó jószága van, tarthatna 60 darab juhot bárányokkal együtt. Akinek háza, istállója és 2 vonó jószága van, 30 darabot, akinek háza és istállója van, de vonó jószága nints, 15 darabot. Akinek háza, vonó jószága van, de istállója nints, minthogy már az ilyen az állandó quártélyos katonasággal egybe köttetni szokott alkalmatlanságot főképp téli időben tellyességgel nem érzi, az illyen- nek a birkatartás sem engedélyeztetik.”192

Nemcsak nagyjószágot tartanak kurta baromban, de kurta juh falkákról is gyakran esik szó. Ezeknek is Szent György napig el kell hagyniuk a szállásföldeket, és nyájakra kell terelni őket.193 Mivel a kurta juh falkák is sok kárt okoznak, ezek tartását is tiltják, 500 darabnál kevesebb egy falkában nem lehet. „A csupa fejős juhokon kívül semmiféle rideg juhoknak, úgymint őrüknek, tokjuhoknak és bárányoknak (kivévén öt hat darab vágó bárányt) a tanyákon való tartása sem a gazdának sem a juhásznak szabad ne légyen. A fiatlan juhokat fejetni tavasztól kezdve szabados, az úgy nevezett talogatással való fejes pedig egyátallyában tilalmas légyen. (Nagy-Czirok László a talogatást a szopós kisbárányok időszakos leválasz130