Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

A HALASI HATÁR RÉGMÚLTJA - 3. Wicker Erika: A Halasi határ régészeti emlékei az őskortól a honfoglalás koráig

pénzek alapján következtethetünk a terület szarmata kori benépesülésére. Ugyanerre a korszakra utal a kis féldrágakő-gyöngy és a vas ruhakapcsoló tü, mindkettő jellegzetes szarmata lelet. Révész nem jelzi azonban, hogy ember- vagy állatcsontokról van-e szó, így nem tudjuk, temetőre vagy településre bukkant-e. Ahogy sajnos azt sem rögzítette, hogy a felsorolt leletet egyetlen lelőhelyről származnak-e (ez esetben a Sajtos hegyet valószínűsíthetjük), avagy az alsókisteleki határ különböző pontjairól kerültek-e elő.

Kiskunhalas, Debeák - Szarkás (65.)

Révész Györgytől tudjuk, hogy a múlt század közepén „Debeákban a legelő környékén a futóhomokos tájékról a római pénzekből II. Valentiniánusé, Próbusé, Constantiusé, Diocletiánusé, Constantinusé Crispusé és Constans rézpénzei találtattak... ”140 Arról sajnos nincs információnk, hogy pontosan melyik részről vagy részekről kerültek elő a pénzek, s azt sem tudjuk, voltak-e egyéb leletek is mellettük. így csak annyit állapíthatunk meg, hogy Debeák területén egy vagy több szarmata településsel számolhatunk. A Révész-jegyzőkönyv alapján készített térképén dr. Nagy Lóránd a Rókalikastól EK-re, a Fodor és Daci tanyák között jelöl szarmata lelőhelyet.141

Kiskunhalas, Bogárzó - Dömötör tanya (71.)

Egy adattári feljegyzés szerint „ 1972. március 21. Szabó István, Kiskunhalas, Bogárzó 28. Beszolgáltat három római pénzt, s egy velük együtt talált bronzfibulát. (Kisebb típus, egyszerűbb, teljesen ép). Lelőhelyük: Szabó István háztáji földjén, Bogárzón, a Kinizsi Tsz területe, a Dömötör tanya mellett... A cserepeket sokáig dobálgatta a földön, talán még ott van. (Valószínűleg szarmata telepről van szó.). ”142 A korszak meghatározása helyes, mivel a fibula (ruhakapcsoló tű) a szarmata emlékanyag jellegzetes lelete. Sajnos, sem a pénzek, sem az ékszer nem lettek beleltározva, így valószínűleg elvesztek.

Kiskunhalas, Rekettye - Kuszot föld (74.)

„Rekettyén Constantinus magnus réz, nője Fausta Crispus, Valens, Constans, Flav. Constantinus pénzeit, réz gyilkot, vagy tőrt, kis öntött réznyilat a Kuszot földön szántáskor ... kiégetett cserép forma...” Kuszot tanyát nem sikerült azonosítani. NSZI szerint a rekettyéi 113. sz. tanya Kusztos Mihály birtokában volt, lehet, hogy a Kuszot név a többszöri másolás során keletkezett elírás.

Kiskunhalas, Rekettye, Kis rekettye (75.)

„... kis Rekettyén... öntött rézdarabot... rézkarikát vagy gyűrűt itt közel karneol és üveg gyöngyszemek, más kis rézkarikák is találtattak. ...római pénz is Diocletiánusé, Faustináé, Constantinusé is találtatott. ”143 A római pénzek és a gyöngyök is szarmata letelepedést jeleznek, azonban sajnos a pontos találási hely nem ismert.

77