Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

CÍMERTÖRTÉNET - 7. Kozicz János: Kiskunhalas címertörténete

kunoknak, hogy ősi totemisztikus szimbólumuk tovább éljen.4 Ugyanakkor a katolikus egyháznak sem lehetett kifogása ellene, hiszen a hal ősi keresztény szimbólum, magát Krisztust jelképezi. (A hal görögül „ichthüsz”. E szó betűi az alábbi mondat rövidítése: „Jézúsz Chrisztosz Theou Hüiosz Szótér” azaz „Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó ”.)5

A hal ábrázolás bekerült a Csertán-nemzetség jómódú, vagyonos vezetőinek családi címerébe is. Erről tanúskodik az Anjou-korból származó kelebiai ezüstkincs sisakdíszes lemeze. A klasszikus címerhasználatot megelőző sisakdísz megjelenése jelzi a Halas-széki kun előkelők hasonulását a magyar közép- és nagybirtokos famíliákhoz. A Csertán-nemzetség vezető családjának sisakdísz felvétele (esetleg uralkodói adományozóra) feltehetően az ispáni cím használatával függhet össze.6 Az ispán, mint katonai és közigazgatási vezető nem lehetett meg megkülönböztető jelképek nélkül. így a sisakdísz hal ábrázolása megjelent az ispán hadi fegyverzetén, pajzsán és zászlaján is, és mint közigazgatási vezető feltehetően pecsétjére is rávé- sette. Nem elképzelhetetlen, hogy a halas címerábrázolás innen került át a település pecsétjére.

Halas címerfelvétele nem volt egyedi jelenség ebben a korban. Az írásbeliség fejlődésével maga az élet kényszerítette erre a közösségek vezetőit, néhány év elteltével pedig a szokásjog szentesítette azokat. Természetesen később kérhették címerük királyi megerősítését, esetleg annak ünnepélyes megújítását. Halas esetében azonban ilyen dokumentum vagy hagyaték nem őrződött meg, ilyen hagyomány nem maradt fenn.

Maga az első városi címeres pecsét feltehetően Halas 1526-os pusztulásakor semmisülhetett meg. Az újra benépesített település a török hódoltság időszakában még két alkalommal pusztult el. 1566-ban Szulejmán Szigetvár elleni hadjáratakor, valamint 1596-ban a tizenöt éves háború (1591-1606) időszakában. Az újrakezdések minden bizonnyal új pecsétek készítését is maguk után vonták. Ezek közül azonban csak egyről, az 1634-ben készítettről van konkrét adatunk.

2. A halas címer változatai

2.1. Kiskunhalas 1634. évi címeres pecsétje

A tizenöt éves háború harcai nyomán elpusztított város közel harminc esztendőre elnéptelenedett. A gyér számú túlélő nem tudta a közösségi életet újraindítani. A betelepítést maguk a budai pasák szorgalmazták.7 A lakatlan halasi pusztát baranyai települőkkel népesítették be. Az újjáéledt települést a török az 1626-os adóösszeírás szerint már 17 ház után adóztatta meg.8 A város gazdasági növekedésének arányában szilárdította meg hivatali szerveit s önkormányzatát. Ennek nyomán újra fontossá vált az írásbeliség, ezért 1634-ben Halas új pecsétnyomót készíttetett.

382